Mai szemmel már kifejezetten komikusnak hat, hogy kötélhúzás, kötélmászás, élő galamblövészet is szerepelt egykor az olimpiai sportágak között. A csapatsportok közül pedig a krikett, a krokett, a lovaspóló, illetve az 1908-as londoni olimpián még a motorcsónakverseny is hivatalos versenyszám volt.
Kezdetben a rendezővárosok döntöttek a sportágakról
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az újkori olimpiák idején, 1896-1924-ig a rendezővárosokra bízta, hogy milyen sportágakat választanak be a versenyszámok közé. – mondja Iváncsó Ádám sporttörténész. Többek között például kerékpáros pólóban, vagy élő galamblövészetben is összemérték képességeiket a sportolók. De akkor még népszerű versenyszám volt a pelota is. A dobójátékot, melyhez speciálisan kialakított, ívelt hajító-eszközök és egy labda szükséges, ma már csak a strandokon játsszuk. A 1908-as londoni olimpián motorcsónakversenyt is rendeztek. Később a szabályok változásával, melyek szerint technikai sportágak nem kerülhetnek be az olimpiai versenyszámok közé, ezt a sportágat törölték.
1948-ig szellemi sportágak is voltak
A szellemi olimpia a művészeti alkotások versenyét jelentette. Az 1912-es olimpiától kezdődően '48-ig bezárólag különféle művészeti ágakban, mint építészet, zene, szobrászat, irodalom, vehettek részt a versenyzők. Sport témájú alkotásokkal lehetett pályázni. Ezeken a versenyeken számos magyar siker is született. Mező Ferenc, Manó Miltiadész és Hajós Alfréd révén. Utóbbira duplán is büszkék lehetünk. Ő volt Magyarország első olimpiai bajnoka. 1896-ban, az első újkori olimpián, Athénban 13 fokos tengervízben úszva, megnyerte a 100 és 1200 méteres gyorsúszó számot is. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok művészeti versenyében pedig egy stadiontervével ezüstérmet szerzett.
Sportágak, amik anno ki-, majd bekerültek az olimpiai versenyszámok közé
Ilyen például a tenisz - meséli Iváncsó Ádám. 1896 -1924 között a versenyszámok közé tartozott, majd utána egy hosszabb szünetet követően csak 1988-tól került ismét vissza az olimpiai versenyszámok közé. Hasonló a helyzet a golffal, amely 1900-ben és 1904-ben benne volt a programban, majd 2016-ban került ismét vissza, de említhetjük az íjászatot vagy a kosárlabdát is, amely többször is kikerült, majd utána ismét visszakerült az olimpia programjába.
Több éves várólista az új sportágaknak
Az 1924-es párizsi olimpiától már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vette kezébe a sportágak kiválasztását. Folyamatosan vannak olyan sportok, amelyek bemutató jelleggel vesznek részt olimpiákon, de hivatalosan még nem a program részei. Azaz várólistások. Idén például bekerült a hivatalos sportágak közé a hullámlovagás és a gördeszka, de várólistás még a breaktánc is. Utóbbi művelői abban reménykednek, hogy 2024-ben már ők is szerepelhetnek az olimpia hivatalos programjában. Ha kellő népszerűségre tesznek szert, akkor bekerülhetnek a végleges játékokba. De előfordulnak olyan esetek is, amikor az egyes sportágak elveszítik a népszerűségüket, és ezért kieshetnek a programból.
Az élsport és az olimpiai játékok óriási üzlet
Minden egyes sportág mögött elég komoly lobbitevékenység folyik - magyarázza a sporttörténész. A sportnagyhatalmak komoly befolyással bírnak és be tudnak juttatni olyan sportágakat, amelyek kifejezetten sikeresek az ő országukban. Magyarország esetében például egy érdekesség, hogy a két világháború közötti időszakban, az asztaliteniszben olyan sikeresek voltunk, mint manapság a kínaiak. Viszont hiába próbálkoztunk a '30-as évektől asztaliteniszt az olimpia játékai közé felvetetni. Ez egészen 1988-ig nem sikerült. Csak akkor már sajnos ebben a sportágban nem a magyarok voltak a világ legjobbjai.
Ezt is olvasd el:
Gördeszka: olimpiai versenyszám lett a 80-as évek legmenőbb szabadidősportja
Cholnoky Sára - szörfben neki drukkolunk az olimpián
