1.,A kullancsok elterjedésének és létszámának növekedésének okai:
Egy vérrel szívott kullancs nőstény néhány hét elteltével több ezer petét rak. Ez a kullancsok betelepedésének az egyik oka, mert egy áldott állapotú kullancsmama is elég ahhoz, hogy egy kert, v. park aztán benépesülhessen. Sajnálatosan a honi hanyag turizmusnak köszönhetően sokan nem védték a velük kiránduló kutyáikat a kullancsoktól, s ezért vidékről még a Főváros kertjeibe és parkjaiba is betelepültek a kullancsok.
Továbbá a globális felmelegedés miatt, azaz a talaj menti fagyok elmaradása okán nem gyérül a kullancspopuláció....
2.,A kullancsok más fertőzési technikákkal is „rendelkeznek” :
A kullancsok nemcsak a csípésükkel fertőznek, másképp is tudnak fertőzni:
A kullancs székletében is vannak kórokozók. A széklet beszáradása után az felporzik, s így a közelben lévő ember vagy háziállat légúti fertőzést szenved. A bőrsebbe került széklet is fertőz.
Az elhalt kullancs testében élve maradnak a mikroorganizmusok és a tetem porladása után is megvan a belégzéses fertőződés lehetősége. A széklet és a tetem porladás után az állattartó épületek és a ritkán használt hétvégi bungalók takarítása során okoz fertőződést.
A természetben legelő birka, kecske, vagy tehén nyers tejének jóleső kortyolásakor is fertőződhet az óvatlan kiránduló a kullancs által a kérődzőbe juttatott kórokozótól.
A kullancsok terjesztette kórokozókkal fertőzött erdei állatok testváladékaikkal szennyezik a növényzetet és a természetes vizeket, ahol közvetett úton mi is és kedvenc állatunk is fertőződhetünk.
A fertőzött kullancs- vagy ürüléke lenyelésével is bekövetkezhet a fertőződés, elsősorban kisgyermek vagy kutya esetében.
Miért fontos tudni ezeket a fertőzési technikákat?
Azért mert az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusa nem csak csípéssel, hanem belégzéssel és emésztőtraktuson át bejutva is képes fertőzni az áldozatát!
A 2P-elve szerint, azaz a progresszív prevenció gondolatmenetén át kell felépítenünk az egyéni szintre áttevődött prevenciót.
Mivel már területeinket nem tudjuk permetezéssel védeni a vérszívók ellen, s hogy tőlük ne kaphassunk betegségeket, megfelelően védekeznünk kell.
A hangsúly a kullancsok és szúnyogok által terjesztett betegségek megelőzésén van!
Már benne vagyunk a tavaszban s ilyenkor a védekezést progresszívra kell állítanunk és először a betegség ellen kell preventíve lépni.
Az első védekezési pont: a legveszélyesebb betegség (agyvelő- és agyhártyagyulladás) vírusa elleni védőoltással történő beoltása mindazon embereknek és gyermekeknek szükséges, akik kapcsolatot tartanak a természettel.
A kullancsok által terjesztett betegségek közül a legsúlyosabb a vírusos agyvelőgyulladás.
Általában influenzaszerű tünetekkel kezdődik, majd kialakul az agyhártya-, agyvelő-, gerincvelő gyulladás jellemzően súlyos idegrendszeri tünetei, eszméletvesztéssel, légzészavarral, gyakran bénulással.
A betegség halálos lefolyású is lehet, de a gyógyult esetekben is legtöbbször maradványtüneteket találunk, kevés a teljes gyógyulás.
A betegség nem gyógyítható, csak megelőzhető!
Fontos a kullancsvizit, a bőrbe fúródott kullancs minél előbbi eltávolítása! Zárt ruhában kiránduljunk! Ne fogyasszunk nyers tejet!
Legfontosabb megelőzés a védőoltás!
Az oltás ajánlott ideje az őszi-téli vagy kora tavaszi, kullancsmentes időszak. Az első oltást 2-4 hét és 3 hónap között követi a második. Ezt követően 5-12 hónap múlva kell a harmadik és további 3, majd később 5 évente az emlékeztető oltásokat beadni. Így egész életre biztosítható a védettség.
A gyermekeknél még egy rendkívül fontos életvezetési tanács következik!
A családi fészekből kirepülni készülődő gyermekeiknek adják át és tegyék a költöző bőröndjébe az oltási könyvét és hívják fel a figyelmüket arra, hogy három évente az (agyvelő- és agyhártyagyulladás) vírusa elleni védőoltást élethosszig adassák be felnőtt, önálló életük során, s a majdan születő gyermekeiket egy éves kortól szintén oltassák!!
A második védekezési pont: a kullancsok elleni védekezés.
A természet szűkebb területein (táborhelyeken), vagy a zöldövezeti kertekben és parkokban a kullancsveszélyt csökkenthetjük terület- és/vagy egyedvédelemmel.
Területvédelem: -Egyik lehetősége a kullancsok biológiájának ismeretéből fakadó módszerek.
Kerülni kell a vadak által tömegesen, gyakorta látogatott helyeket (vadcsapásokat, vadetetőket stb). A házak és az állattartó épületek körül kaszálással, bozót és rágcsálóírtással kell megszűntetni a kullancsok életterét. Az urbanizált helyektől távol kell tartani az erdei állatokat, különösen a sünöket.
Egyed védelem: 2008-tól megszűnt az Actellic permetszerrel történő területvédelem lehetősége, ezért a megelőzés egyéni szintre tevődött át.
Egyik lehetőség magunk védelme szempontjából az , hogy a kullancsok lucifug , azaz napfényt gyűlölő tulajdonságát használjuk fel ellenük.
A szezonban a reggeli- és a délutáni órákban ne tartózkodjunk kullancsveszélyes területen, s gyermekeinket se hagyjuk a susnyásban árnyékot adó cserjék alatt szöszmötölni. A búvóhelyet adó hosszú hajunkat a szezon kezdete előtt nyírassuk le, hogy bőrfelszínüket elérhessék a napsugarak, távoltartva így a kullancsokat. A természetben könnyen ellenőrízhető öltözetben tartózkodjunk, s gyakran tartsunk „kullancsvizitet”.
A kullancs áldozatára kerülve a napfénytől mentes, izzadt-párás testrész bőrébe szúrja szipókáját. A bőrberögzülés tekintetében a látó kullancsok a rövid-, míg a „vak” kullancsok a hosszúszájszervű csoportba tartoznak. Az elöbbiek több-, míg az utóbbiak rövidebb időt töltenek vérszívással.
Ma már nemcsak a kullancsok, hanem a szúnyogok is terjesztenek veszélyes betegségeket.
Az oltás csak a legveszélyesebb betegség az (agyvelő- és agyhártyagyulladás) vírusa ellen véd, de nem nyújt védelmet a vérszívók által terjesztett egyéb betegségek ellen, ezért fontos a vérszívók, azaz a kullancsok és a szúnyogok elleni riasztószerek használata.
Rovarriasztók vásárlásakor olvassuk el a vásárlói tájékoztatót és a bőrtípusnak és a szabadtéri tevékenység intenzitásának megfelelő rovarriasztót válasszunk.
Ha minden védekezés dacára kullancscsípés ér, nem kell megijedni, azonnal cselekedni kell!
A kullancs bőrből történő szakszerű eltávolítása:
A kullancs bőrből való eltávolítására sok hibás népi módszer él a köztudatban. Sajnos minden hagyományos módszer (zsírral bekenés, csipesszel kicsavarás stb.) a kullancs fuldoklását és gyötrését célozza, minek következtében a kullancs kínjában kórokozót tartalmazó nyálat köp áldozatába. Tehát e módszerek pont a fertőződést ( iatrogen infekciot) idézik elő .
„A kullancs szakszerűtlen eltávolításakor is történhet fertőződés, ha a kullancs „feje” bennszakad a bőrbe. A szétszakadt kullancs testéből kiömlő kórokozó tartalmú testváladéka fertőzi a csípett személyt, s ha körömmel tépték ki a szétszakadó kullancsot, akkor még a körömágyi, hajszálrepedésű sebeken keresztül az eltávolítást végző személy is fertőződhet” / Kimminan nyomán/.
Szakszerű eltávolító eszköz és módszer
A vérrel szívott, kifejlett kullancsok (imágók) eltávolítására szolgáló eszköz a KULLANCS-ELTÁVOLÍTÓ KANÁL. Országszerte a gyógyszertárakban, állatpatikákban és a benzinkutakon kapható, mindenki által alkalmazható, műanyag, orvostechnikai eszköz a Találmányi Világkiállítás aranyérmét is megkapta.
Az eszköz a kullancs szipókáját úgy fordítja ki az ember vagy a társállat bőréből, mint ahogy a meggymagkinyomó a meggyből a magot anélkül, hogy megragadná és megszorítaná a kullancs testét (nyálmirigyeit).
Mindenkinek legyen Kullancs-Eltávolító Kanál a házipatikájában, autója egészségügyi dobozában és a kirándulásokkor a hátizsákjában.
A kullancs által terjesztett leggyakoribb fertőző betegségek előfordulása hazánkban
Hazánkban a kullancs által terjesztett fertőző betegségek közül a kullancsencephalitis és a Lyme-kór fordul elő a leggyakrabban. 2006 és 2010 között a kullancsencephalitis előfordulása 50 és 77 között változott, míg a Lyme-kór esetében az ingadozás nagyobb mértékű volt 947 és 2355 változott a bejelentett betegek száma. 2008-ban egy beteg meghalt kullancsencephalitisben.
Mindkét megbetegedés előfordulása tudatosan befolyásolható, a kullancsencephalitis védőoltással megelőzhető, a Lyme-kór pedig időben történő felismerés esetén hatékonyan gyógykezelhető.
Magyarországon a domborzat, az erdőborítottság és fertőződés kockázata között szoros összefüggés mutatkozik. A kullancsencephalitis esetében az alábbi térképen mutatjuk be a fertőződés kockázatát az OEK adatai alapján. Nem árt azonban jól az emlékezetünkbe vésni, hogy a kullancsencephalitis vírusa nem csak a kullancs csípéssel terjed, hanem a forralatlan nyers tej is a fertőzés közvetítői között szerepel.
A kullancsok elsősorban madarak és emlősök, kisebb arányban hüllők vérszívói. Hazánkban mintegy kéttucat fajuk honos. Közülük emberen leggyakrabban a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) szív vért.
Az életciklusa hosszú folyamat és három, egymást követő stádium jellemzi: lárva, nimfa és ivarérett (adult) stádiumok követik egymást. A fokozatosan egyre nagyobb méretet elérő egyes alakok közül a lárva 3, a nimfa és az ivarérett alakok 4 pár lábbal rendelkeznek. A lárva 0,8-0,9 mm, a nimfa 1,4-1,6 mm, míg a vért nem szívott hím 3, a nőstény 4 mm hosszúságú.
A teljes életciklus a téli szükségszerű nyugalmi állapot (diapauza) és a különböző hőmérsékletet igénylő fejlődési szakaszok miatt átlagosan 2-4 év, de esetleges táplálékhiány esetén, hosszabb inaktív időszakokkal, akár 7 évig is elhúzódhat. Laboratóriumi körülmények közt, 15-20°C-on a fejlődési ciklus 5-10 hónap alatt lezajlik. A vedlés-fejlődés számára a legoptimálisabb a 8-11°C hőmérsékletű mikrokörnyezet, míg az aktivitásukhoz minimum 80% relatív páratartalom és 4°C hőmérséklet szükséges. Az aktivitás hőmérsékleti optimuma a lárvák esetében 15-27°C, a nimfáknál 10-22°C, a nőstényeknél
18-25°C. Az utóbbi stádium télen akár - 20°C hőmérsékleten is túlél.
Az embert érő csípések túlnyomó többségéért a nimfák és a nőstények felelősek. A kifejlett nőstény vérrel teleszívott állapotban eredeti tömegének mintegy 100-szorosára, térfogatának pedig 10-szeresére, a ricinus magjához hasonló méretűre duzzad meg, ahonnan a faj latin nevét is kapta.
A gazdaszervezetet jellegzetes viselkedéssel, ún. kereső aktivitással próbálják becserkészni. Ilyenkor a kullancs kimászik a növényzetre és a levél, fűszál végén hátsó lábaival megkapaszkodik úgy, hogy első pár lábának lábfeji részén lévő kémiai érzékszervét (Haller-féle szerv) a magasba tartja, és az arra járó gazdaszervezet tollazatára, bundájára, ruházatára pillanatszerűen kapaszkodik fel. A gazdát az általa kilélegzett szén-dioxidból, a bőrön át kiválasztott különböző anyagokból, a testhőmérsékletből és a mozgás keltette rezgésekből álló komplex inger révén érzékeli.
Rendszerint hajnalban és napnyugta után, táplálékkeresési céllal másznak ki a növényzetre. A lárvák jellemzően a talajtól 20 cm-re, a nimfák 50-60 cm-re, az adultok pedig 60-80 cm-re várakoznak a növényzeten. Ezt az adott terület növénytakarója is befolyásolja, de általában igaz, hogy 1,5 méternél magasabbra az adultok sem másznak. A nap többi részét a nedves aljnövényzetben, a talaj közelében töltik.
A közönséges kullancs, elterjedési területén belül, legnagyobb számban az erdőkben (pl. gazdag aljnövényzetű gyertyános-tölgyesekben), valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő.
A vegetációs időszakban ezeken az élőhelyeken a leginkább kiegyenlített a hő- és páratartalom-ingadozás, valamint a legtöbb potenciális gazdaállat is itt található.
Aktivitásuk enyhe teleken is megfigyelhető, ami gyorsabb életciklust eredményezhet. Első alkalommal a 2006/07 igen enyhe telén végzett vizsgálatsorozatban demonstrálták német kutatók, hogy az Ix. ricinus aktivitása és táplálékkereső viselkedése akár egész télen át megfigyelhető.
Újabb megfigyelések szerint, a klimatikus változásokkal összefüggésben, az Ix. ricinus egyre nagyobb tengerszint feletti magasságon és egyre északabbra jelenik meg. Csehországi vizsgálatok szerint 1957-ben 800 méter volt elterjedésének maximális tengerszint feletti magassága, a 2001-2002-ben megismételt vizsgálatban viszont már 1100 méteren is gyűjtötték példányait. Egy svédországi felmérésben pedig ugyanazokon a vizsgálati területeken végeztek gyűjtéseket, másfél évtized különbséggel. A második felmérés során nagyobb egyedszámot tapasztaltak az egyes gyűjtési helyeken, és az elterjedés határát is északabbra húzódónak találták. Az elterjedési terület kiszélesedése mindkét esetben a klímaváltozással (pl. enyhébb telekkel, a +10°C-nál magasabb hőmérsékletű napok számának emelkedésével) lehet összefüggésben.
Magyarországon az év során általában két aktivitási csúcsot figyelhetünk meg: az első március végétől június elejéig, a második, kisebb csúcs pedig szeptemberben jelentkezik.
/forrás: Zöldi V., Erdős Gy., Szlobodnyik J.: 2. Módszertani levél a kullancsok elleni védekezésről. Országos Epidemiológiai Központ, 2009./
forrás:Margitszigeti Víztorony Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület
