Csökkenti a stresszt, vagy növeli?
Előnye: A sport segít az iskolai elvárások, a családi konfliktusok, illetve egyéb lelki negatív hatások feldolgozásában. Véd a mentális zavarok ellen, (depresszió, függőség), stressz levezető és szorongás oldó hatású.
De! Az élsport-szintű versenyzés, és az eredmény kényszer okozta stressz, az éretlen sportoló lelki egyensúlyát károsan befolyásolhatja. Az edzés kedvezőtlen hatásokat válthat ki, például abban az esetben is, ha a sportoló terhelésének mértéke nem megfelelően van beállítva. Ez utóbbi meghatározása az edző kompetenciájába tartozik, amelyhez segítséget nyújthat, a teljesítmény élettani felmérés. Ennek során, objektív paraméterek segítségével meghatározható az edzettségi szint, amely kiindulási alapja lehet a megfelelő edzésterv kialakításának, a túlterhelés elkerülésének érdekében- figyelmeztet Faludi Viktória a Sportorvosi Központ szakpszichológus- sport konzultánsa.
Hogyan hat a személyiségre?
Előnye: A kihívások teljesítésével, az önbizalomra szintén pozitívan hat a rendszeres sport, ezen kívül kemény munkára, önfegyelemre, kitartásra, akarati erőfeszítésre nevel, küzdeni tanít. Továbbá a sportban sok alkalom nyílik a kockázatot, bátorságot, valamint a határozottságot és a koncentráció képességet igénylő helyzetek megoldásának gyakorlására.
De! Az intenzív sporttevékenység megzavarhatja az önértékelést, különösen, ha a gyermek nem képes megfelelni az edzői és szülői elvárásoknak. Ez vereség- és kudarcélményt okozhat.
Mi a helyzet a testképpel?
Előnye: A sport közvetlenül segíti a test elfogadását, az egészséges testkép kialakítását, az önelfogadást erősíti.
De! Gyakran előfordul, hogy a sportolók testképzavarral küzdenek, sőt, a sport sok esetben, maga is eszköz lehet ennek a torzulásnak fenntartásához. Például, a testalkati elvárások étkezési zavarok kialakulását, ill. súlyosbodását eredményezhetik. Ez jellemzően az esztétikai sportoknál fordul elő (pl. ritmikus gimnasztika, torna).
Jut idő a tanulásra, és a pihenésre?
Előnye: A rendszeres sport strukturálja a gyermek idejét, kereteket ad az unalom helyett. Ha valaki rendszeresen sportol, kevesebb ideje jut a különböző elektronikus játékok, számítógépek használatára, vagy TV nézésére.
De! Egy fiatal számára, az egyre növekvő iskolai elvárások mellett a rendszeres sport, ha az napi több órás edzéssel jár, egy idő után kifáradáshoz és a motiváció elvesztéséhez, majd a sport abbahagyásához vezethet. Emiatt tehát, a gyermekek edzéseit és időbeosztását gondosan kell megtervezni annak érdekében, hogy elegendő ideje jusson tanulásra és pihenésre is.
Milyen hatással van a társas kapcsolatokra?
Előnye: A sport társaságot biztosít a gyermek számára. Különösen a csapatsportokra igaz ez, amely közösségfejlesztő hatású, ahol az elért eredmény több sportoló együttes tevékenysége következtében jön létre. Itt a játékosok közösen dolgoznak, összefognak, figyelembe véve a közös célt. A csapatban játszó sportolók egyéniségének meghatározó elemévé válik egy idő után a felelősségtudat mások iránt, az egyéni érdekekről való lemondás a közösség érdekében. Ez utóbbi szintén személyiségfejlesztő hatású.
De! Az élsport megzavarhatja a normális társadalmi kapcsolatok kialakulását. Abban az esetben, ha a sport függőséggé válik, és a fókusz csak erre irányul, minden mástól elszigetelődhet az egyén. Ennek eredményeképpen a társas kapcsolatai szegényesek, felületesek lesznek.
Mit tanácsol a szakpszichológus?
A rendszeres sporttevékenység nagyrészt előnyös a gyermek pszichés fejlődése szempontjából, azonban csak akkor, ha fenti szempontokat is figyelembe vesszük. A megfelelő fizikai felkészülés mellett nagyon fontos az is, hogy a fiatal mentális támogatására időt és energiát fordítsunk, ennek érdekében javasolt szakpszichológushoz fordulni. A szakember a teljesítmény fokozásában, valamint azon képességek kialakításában nyújt támogatást, amelyek segítik a sportoló gyermeket abban, hogy maga tudjon túljutni az egyes akadályokon.
„Véleményem szerint a legfontosabb, hogy a gyermek számára a sporttevékenység örömöt nyújtson, és ne kényszert jelentsen” – tanácsolja Faludi Viktória, szakpszichológus.
Forrás: Sportorvosi Központ
