A rettegett kullancsnak melegvérű élőlényt kell találnia ahhoz, hogy életben maradjon. Ám a vérszívás közben számos betegséget terjeszthet.

Állatról emberre

A kontinensen honos kullancsok terjeszthetnek Lyme-kórt, vírusos agyvelőgyulladást, elvétve tibolát, Q-lázat, tularémát, mediterrán foltos lázat, babesiosist.

A leggyakoribb a Lyme borreliosis. Állatról emberre terjedő kór, bejelentésre kötelezett betegség. Évente nagyjából ezer esetet jelentenek, de a tapasztalat szerint a fertőzöttek száma ennek csaknem a tízszerese. A kullancs életében többször vált alakot. Ehhez vért kell szívnia. A petéből pöttöm, hatlábú lárvák kelnek ki. Azonnal táplálék után néznek. Áldozatuk többnyire valamilyen kisemlős, mezei rágcsáló. A vérszívás után a lárvák nimfává alakulnak. Ezek már nyolclábú, gombostűfejnyi rovarok. Többnyire ezek terjesztik a Lyme-kórt. Rendszerint az első vérszívással kerülnek be a fertőzött állat véréből a kórokozók a kullancs bélcsatornájába, ahol elszaporodnak. A nimfát nehéz észrevenni, mert kicsi, és előzékenyen érzésteleníti a bőrt, mielőtt szívószervét belemélyeszti. Az újabb szívás után kialakult az ivarérett imágó. A kifejlett rovar lencsényi, jóllakottan babszemnyi méretű. Ilyenkor már könnyű felfedezni és megzavarni a táplálkozásban. Párosodás után a hím, a peték lerakását követően a nőstény is elpusztul. Életciklusuk a környezeti feltételektől függően két-hat évig tart. Tavasszal és ősszel a legaktívabbak.

Sokféle tünet

Nehéz diagnosztizálni a Lyme borreliosist, mert sokféle tünetet okozhat. Ezek egyike, a jellegzetesnek tartott kokárdaszerű bőrpír nem jelentkezik minden esetben. A fertőzés okozhat szívpanaszokat, szemtüneteket, ízületi, idegrendszeri elváltozásokat. Gyakran a beteg sem gondol arra, hogy panaszai kapcsolatba hozhatók egy régebbi kirándulással. Esetleg észre sem vette, hogy kullanccsal találkozott.

A kórokozó jelenlétét direkt vagy indirekt módon lehet igazolni. Közvetlen vizsgálatokkal a baktérium, illetve a genetikai állománya mutatható ki vérből, testnedvekből, szervekből, szövetekből. Indirekt (szerológiai) vizsgálatnál a szervezetben termelődő ellenanyag jelzi a fertőzést. Mivel a fertőzött emberben mintegy hat hét alatt képződik mérhető mennyiségű ellenanyag, a negatív lelet sem zárja ki a Lyme-kórt. A diagnózishoz a laboratóriumi leletek, a klinikai tünetek és a kórelőzmény együttes mérlegelése szükséges.

A borreliabaktérium ugyanabba a családba (spirohéták) tartozik, mint a vérbaj kórokozója. Minden szervünket képes megtámadni: bőrt, ereket, idegszövetet, ízületeket, izmokat, szívet. Az adott szakterületre specializálódott orvos sok esetben csak a tüneteknek megfelelő ellátást nyújtja. Megoldást keres a szemészeti problémára, leszívja a gyulladt ízületben képződött folyadékot, gyógyszert ad a szívritmuszavarra. Késői esetekben ritkán merül fel annak gyanúja, hogy a baj oka Lyme borreliosis lehet. Pedig időben felfedezve a betegség antibiotikummal maradéktalanul gyógyítható, bármilyen formában jelentkeznek a panaszok. Mivel nincs védőoltás ellene, a betegséget ismételten meg lehet kapni.

Nyári influenza

Lényegesen ritkábban fordul elő kullancs okozta agyvelőgyulladás (encephalitis). Kórokozója nem baktérium, hanem vírus. Tünetei kezdetben az influenzára emlékeztetnek. Az ember lázas, legyengült, fej- és izomfájdalmak gyötrik. Egy hét múlva enyhülnek a panaszok, majd átmeneti nyugalom után a betegség második szakasza már kifejezetten idegrendszeri tünetekkel jár. A betegek tizenöt-húsz százaléka maradandó szövődményekkel gyógyul, egy-két százalékuk meghal. Aki átesett a betegségen, életre szóló védettséget szerez. Bár gyógyszere nincs, védőoltással megelőzhető. Bizonyos foglalkozásoknál nagyobb a fertőződés kockázata, ezért erdészeknek, favágóknak, illetve tájfutóknak, rendszeresen kirándulóknak tanácsos kérni az aktív immunizálást. Három oltásból álló sorozattal lehet kialakítani az alapvédettséget, majd háromévenként egy-egy emlékeztető oltásra van szükség. Ha nagyon fertőzött helyen történt a kullancscsípés, az érintett utólag legkésőbb 96 órán belül kaphat úgynevezett passzív védőoltást.

Tévhitek

A kullancs nem a fák tetejéről veti magát áldozatai nyakába. Többnyire a fűszálakról sodorjuk le őket, belekapaszkodnak a ruházatba, és onnan másznak föl, míg vérszívásra alkalmas bőrfelületet nem találnak. Leggyakrabban a térd- és lágyéktájékon lehet lakmározó kullancsot találni.

Nem igaz, hogy nem okoz bajt, ha huszonnégy órán belül eltávolítják. Minél előbb meg kell tőle szabadulni.

Nem célszerű zsiradékkal, vegyi anyagokkal és egyéb csodaszerekkel megfullasztani. Tudni kell, hogy a potrohában és a nyálmirigyeiben hordozza a kórokozót, ezért a sebbe üríti, ha bármilyen módon sanyargatjuk. Így szinte biztosra vehető a fertőződés.

Ki volt Willy Burgdorfer?

A Lyme-kórt 1975-ben írták le, amikor az Egyesült Államokban, egy Lyme (ejtsd: lájm) nevű kisvárosban megmagyarázhatatlan ízületi gyulladás járvány tört ki. A betegség létezett korábban is, de nem ismerték a kórokozóját és nem hozták összefüggésbe a kullancsokkal. 1982-ben Willy Burgdorfer azonosította a baktériumot. Felfedezője tiszteletére kapta a borellia burgdorferi nevet.

Hogyan távolítsuk el?

Ha a kullancs csáprágója beszakad, és a bőrben marad, nem okoz gondot, néhány nap múlva magától kilökődik. Ebben a vérszívásra specializálódott szervben nem található kórokozó.

Elővigyázatosságból jegyezzük fel a csípés dátumát és a helyet, ahol történt, mert ha mégsem sikerült elkerülni a fertőződést, az orvosnak ezek az adatok fontosak.

Minél előbb távolítsuk el a kutyából, macskából, mert az álatokat is megbetegítheti.

Megelőzés

A kertet, telket, parkokat lehet kullancs mentesíteni. A rovarirtáshoz hívjunk szakembert.

Kertészkedéshez, erdei sétához, gombászáshoz, kiránduláshoz kenjük be a bőrünket valamilyen kullancsriasztó készítménnyel.

Kiránduláshoz viseljünk zárt öltözéket.

Kerüljük a vadcsapásokat, mert itt gyakrabban lehet találkozni a rovarral, mint a napsütötte tisztásokon.

A bolyhos anyagokban észrevétlenül megkapaszkodhat, ezért jobb a farmer-, illetve a világos színű vászonnadrág, a sűrű szövésű széldzseki, vászoning.

A gyerekekre tanácsos világos vászonsapkát adni, mert őket gyakran a hajas fejbőrön éri a csípés, ahol nehéz észrevenni a vérszívót.

Kirándulás, kertészkedés után gondosan vizsgáljuk át a bőrt, mossunk hajat. Hasznos a ruhákat is kimosni.

Kolimár Éva