A stresszel való megküzdés művészete
THE ART OF COPING
A stresszkoncepció leírása Selye János (1936-1976) pszichológus nevéhez fűződik, aki szerint a nem specifikus károsító hatásokra a szervezet azonos módon, az általános adaptációs szindrómával reagál. Ennek három szakaszát ismerjük: először az alarm avagy a vészreakció jelentkezik, majd az ellenállás fázisa, végezetül a kimerülés állapota. Az első fázis azonban nem csupán nem káros önmagában, hanem mind a fizikai, mind a pszichológiai fejlődésünk alapvető feltétele. Hiszen mint azt Selye megfogalmazta: a stressz az élet sója! A mai világ egyik súlyos következményekkel járó jelensége viszont, hogy a fiatalok többségében nem alakul ki eléggé a nehézségekkel való megbirkózás képessége, mert nincsenek kitéve elég kihívásnak, főleg fizikai értelemben, emlékezzünk csak vissza dédanyáink irigylésre méltó életerejére! A stressz, a kihívás tehát alapvető a fejlődéshez, ha folyamatosan képesek vagyunk megbirkózni a nehézségekkel. A megbirkózás, azaz az ún. „coping" éppen ezért a stressz ikerfogalma, a stressz elmélet egyik legfontosabb összetevője. A stressz ugyanis csak akkor válik kórossá, ha nem vagyunk képesek megbirkózni az újszerű, veszélyeztető helyzetekkel, illetve a krónikus stressz, a kimerülés fázisa szintén egyértelműen károsító hatású.
A stressz szerepe az egészségromlásban
Mivel a stressz fogalmat a mindennapi életben is igen gyakran és különböző értelemben használják, fontos meghatároznunk a stressz fogalmának három legfontosabb összetevőjét. Ezek: a veszélyeztető környezeti hatások, más néven stresszorok; az élettani és pszichológiai stressz reakciók c., illetve az egyén pszichológiai, alkati adottságai.
A stresszorokat leginkább azokkal az életeseményekkel vizsgálhatjuk, amelyek a legtöbb ember számára negatív következményekkel járnak. A legismertebb életesemény skála a Rahe (1990) által összeállított életesemény kérdőív, amely egyrészt arra kérdez rá, hogy megtörtént-e az adott életesemény az elmúlt évben, majd arra, hogy mennyire volt érzelmileg megterhelő. A legsúlyosabb életesemény egy közeli hozzátartozó halála, de például a gyermek születése, vagy a házasságkötés is különböző mértékben de stresszornak minősül. Igen nagy egyéni különbségek mutathatóak ki azonban a pszichológiai és élettani stressz reakciókban, vannak, akik igen intenzív vegetatív válaszmintát mutatnak, közben érzelmileg kevésbé élik át a stressz reakciót, de a fordítottja is gyakori. A harmadik összetevő magyarázza végül azt, hogy ugyanaz az életesemény, stresszor az egyik ember számára elviselhetetlen, kontrollálhatatlan helyzet, míg a másik kifejezetten kellemesnek, kívánatosnak tartja. (Például a szélsőséges, veszélyes sportok kedvelői egy ejtőernyős ugrást is élvezetesként élnek át, míg mások számára maga a repülés is szinte elviselhetetlen élmény.) Ez a különbözőség a stressz elmélet legfontosabb orvosi kihívása, hiszen, miközben a stressz bizonyos esetekben a legsúlyosabb élettani következményekkel járhat, az orvosnak adott esetben, adott betegnél fel kell fedeznie, hogy miért és milyen helyzetek vezettek a kialakult következményekhez.
A stresszel való megbirkózással legtipikusabb tényezői
A stressz ikerfogalma, a megbirkózás (coping) tehát alapvetően az egyén megbirkózási készségeinktől függ. Fontos hangsúlyozni, hogy az ember esetében nem egyszerűen alkalmazkodásról van szó, hanem arról, hogy céljaink megvalósítása során hogyan tudunk megküzdeni a nehézségekkel? Ha kialakul a sikeres megküzdés, megbirkózás képessége, egyre nehezebb célokat tűzhetünk ki magunk elé, és az eredményesség élménye fokozza énerőnket, kompetencia élményünket és ezáltal hatékonyabbak lehetünk. A Folkman-Lazarus amerikai pszichológusok 1989-ben megjelent ’Ways of coping’ (Megbirkózási kérdôív) c. tanulmánya éppen ezért arra kereste a választ, hogy nehéz élethelyzeteket milyen magatartásmódok jellemeznek leginkább, például
Problémamegoldó: ”Próbáltam elemezni a problémát, hogy jobban megértsem .A helyzet valamilyen kreatív, alkotó tevékenységre ösztönzött.”
Érzelmi: „Evéssel, ivással, dohányzással vezettem le a feszültséget. Másokon vezettem le a feszültséget.”
Támogatáskeresés: „Egy általam nagyra tartott rokontól vagy baráttól kértem tanácsot.”
Folkman a konfliktuskezelés döntési folyamatát elemezve megállapítja, hogy a döntés meghozatalához az érzelmi feszültség csökkentésére kell törekednünk, megteremtve ezzel a döntéshozatal belső, pszichológiai feltételeit. Alkalmassá kell válnunk a probléma elemzésére és a probléma okának befolyásolására, a kontroll megszerzésére. Az érzelmi konfliktus megoldási módok akkor adaptívak, ha nem ismerjük eléggé a problémát, nem érezzük magunkat alkalmasnak a helyzet feletti kontrollra. Tehát például egy nagyon súlyos, érzelmileg elviselhetetlennek érzett helyzetben, mint egy hozzátartozó halála, igen nagy szükségünk van az érzelmek elengedésére, a sírásra, akár jajgatásra. Falvakban még ma is él a „sirató" szokása, és ezzel a gyász feldolgozását jelentősen megkönnyítik. A legveszélyesebb nem adaptív konfliktusmegoldási kísérlet természetesen az, ha valaki nehéz élethelyzetben eszik, iszik, gyógyszert szed, és így próbálja elviselni a helyzetet. A konfliktushelyzetek válhatnak ilyen nem adaptív stratégiák következtében az önfeladó, önkárosító magatartás kiindulópontjaivá, ugyanakkor a krízisek, konfliktusok a személyiségfejlődés legfontosabb hajtóerői, ha képesek vagyunk azok adaptív megoldására. A támogatáskérés szintén fontos konfliktuskezelési mód, a nők hajlamosabbak általában ezt a megoldást választani.
THE ART OF COPING (megküzdés) - A stressz kezelés technikája tanulható!
A stressz, azaz az új helyzetekre vagy kritikus terhelésre fellépő belső feszültség tehát áldás és átok is egyben! Ma már azonban Magyarországon is létezik olyan program, amely a résztvevő stressz kezelő kapacitásának felmérését követően személyre szabott fejlesztést kínál. A vizsgálat először egy stressz méréssel indul – a kérdőívből kiderül, hogy a résztvevőt valójában mennyire terheli meg a stressz. Az ún. Coping mérést követően pedig – az interjú alapján megtudja a résztvevő, hogy hogyan birkózik meg ezzel a terheléssel. Mint Kaposi Kálmán az Art Of Knowledge szakmai igazgatója nyilatkozta- a résztvevő egyéni konzultáción, a visszajelzések és javaslatok alapján már el is indul a megfelelő stressz kezelés útján Ezt a későbbiekben további egyéni coaching is követheti – ebben a rövid és intenzív folyamatban kipróbálhatja, hogy hogyan lehet kihúzni a stressz „méregfogát” megoldásközpontú technikák segítségével. Mindamellett részt lehet venni „Antistressz” csoportban is – számos kutatás bizonyítja, hogy a csoportos gyakorlás és az egymástól való tanulás igen hatásos stressz kezelő eszköz lehet. Mint Kaposi kiemelte, a coping-mérés nagy előnye, hogy a program révén a résztvevő pontos képet kap saját megküzdési kapacitásáról, konstruktív, azaz személyes hatékonyságot és jóllétet (well being) erősítő stressz kezelő technikákat sajátíthat el. A tudatos coping eredményeképpen pedig csökkennek vagy megszűnnek a stressz kellemetlen mellékhatásai.
