Azzal sokan tisztában vannak, hogy a tavasztól őszig aktív vérszívók csípését jobb elkerülni, de azt már kevesebben tudják, hogy a kullancs által terjesztett fertőzések eredménye súlyos, életre szóló fizikai és szellemi károsodás is lehet. Ráadásul az elmúlt évtizedekben egyes országokban drámaian megnőtt a kullancsok által terjesztett betegségek közül a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás előfordulása. A szakemberek rámutatnak: az esetek majd egyharmadában súlyos lefolyású és sok esetben komoly maradványtünetekkel gyógyuló kullancsencephalitisre nincs célzott terápia, az egyetlen hatékony védekezési mód ellene a védőoltás. Minél korábban célszerű megkezdeni a paraziták elleni védekezést, így a tavasszal kezdődő kullancsszezon előtt magas fokú védettség alakítható ki.
A hirtelen beköszöntött tavaszi enyhe idő nemcsak nekünk jó hír, hanem a kullancsoknak is, melyek az utóbbi időben Európa egyre nagyobb részét hódítják meg. Ez azért okoz gondot, mert a kullancsok számos, emberre veszélyes kórokozót terjesztenek. A vérszívó paraziták által terjesztett két legismertebb és legveszélyesebb betegség a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis), illetve a Lyme-kór.
Magyarországon 2015-ben 100 fertőzéses eredetű agyvelőgyulladásos esetet jelentettek, melyből 24 eset bizonyult kullancs által okozott vírusos agyvelőgyulladásnak. A Lyme-fertőzésből, amely ellen nincsen védőoltás, tavaly 1392 esetet jelentettek országosan.
Kullancs-encephalitis fertőzésből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte, de a valós esetszám ennél jóval magasabb lehet.
- Sok fertőzésre soha nem derül fény – mondta el dr. Farkas Viktor gyermekneurológus, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika Gyermekneurológiai és EEG Részlegének osztályvezető főorvosa egy füvészkerti sajtótájékoztatón. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy csak minden harmadik fertőzés jár kifejezett klinikai tünetekkel, az érintettek mintegy 30%-a nem veszi észre a kullancscsípést és így nem fordul orvoshoz. -
Miközben Ausztriában, ahol kiemelkedően magas, 80% feletti az átoltottság, drámaian csökkent a kullancsencephalitis esetek száma, Európa legtöbb országában erőteljesen növekszik a betegség előfordulása. Magyarországon érdemben ugyan nem változott az elmúlt években a jelentett esetek száma, de például Észtországban az ezredfordulóra az incidencia az 1950-1975 közötti időszak csaknem százszorosára emelkedett, Lengyelországban a növekedés tízszeres, Csehországban ötszörös volt, Németországban a 2000-es évek első évtizede alatt pedig megduplázódott az esetszám, Svájcban a növekedés ugyanebben az időszakban mintegy háromszoros volt. Kontinensünkön (Oroszországot nem számítva) évente 3000 beteget vettek fel kórházba igazolt kullancs-encephalitis miatt.
A súlyos esetek következményei egy életre szólnak.
- A betegség az esetek mintegy 70%-ban kétfázisú lefolyású. Az első fázis lázzal, izomfájdalmakkal, levertséggel jár és pár nap alatt elmúlik. Néhány tünetmentes nap után kezdődhet a második fázis. Magas láz, igen kifejezett fejfájás, aluszékonyság, szédülés és hányás nyomán fokozatosan alakulhatnak ki az idegrendszeri tünetek” – ismertette a betegség jellegzetes tüneteit a gyermekneurológus. -
A betegség általában 2 hét alatt lezajlik, kb. 50%-ban szövődmény nélkül gyógyul, azonban egyáltalán nem ritkán maradványtünetekkel is számolni kell. A nem súlyos esetekben is tartós, visszatérő fejfájás, memóriazavar, görcshajlamra utaló EEG-eltérések maradhatnak vissza. A kórházból távozott betegek harmada-fele kénytelen pl. iskolát váltani, korábbi munkahelyét feladni, akár fizikai, akár szellemi teljesítőképességének csökkenése miatt.
A klinikai vizsgálatok azt is megerősítették, hogy az encephalitis előfordulása gyakoribb az idősebb korosztályban. Ebben a korcsoportban a betegség lefolyása is súlyosabbá vált. Az eltolódás a fiatalabb korosztály nagyobb arányú átoltottságával és az idősebbek fokozódó szabadidős aktivitásával magyarázható.
- A kullancs okozta agyvelőgyulladás öntörvényű és ijesztő betegség, gyógyítására jelenleg nincsen célzott oki (antiviralis) terápiánk, az esetleges agykárosodás mértékét gyógyszeresen lényegileg nem tudjuk befolyásolni. Hozzánk, azaz kórházba azok jutnak el, akik már nagyon betegek. Magyarországon az elvégzett vírusdiagnosztikai tesztek száma elmarad a kívánatos mértéktől, a vírus az esetek többségében már el is pusztult, mire a diagnózist egyáltalán vírusdiagnosztikai vizsgálatokkal kimondjuk. A diagnózishoz gerincvelői folyadékból vett minta elemzésére is szükség van, mivel a központi idegrendszer gyulladása esetén elsődlegesen az agyvízben zajlanak le a jellegzetes változások. Jelenleg nincs világos magyarázat arra sem, hogy kinél válik súlyossá a betegség, vélhetően a genetika és az immunrendszer egyéni sajátosságaiban rejlik a válasz - tette hozzá Dr. Farkas Viktor.
