- A fejfájás, a fáradtság, a rossz közérzet nemcsak a kullancsencephalitis-re jellemzőek, ezért a betegséget ebben a fázisban szinte lehetetlen felismerni. A betegek harmadánál a kullancscsípést követően azonban kialakulhat a betegség agyhártya- és agyvelőgyulladással járó második fázisa is. Tünetei a magas, 39°C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés – ismertette a betegség jellegzetes tüneteit dr. Torzsa Péter.
Az általában 2 hét alatt lezajló betegség minden második esetben szövődmény nélkül gyógyul, nem ritkán azonban maradványtünetekkel is számolni kell. A nem súlyos esetekben is visszatérő fejfájás, memóriazavar, görcshajlamra utaló EEG-eltérések maradhatnak vissza. Az érintettek harmada-fele kénytelen korábbi munkahelyét feladni, fizikai-szellemi teljesítőképességének csökkenése miatt.
A hazai fertőzőbeteg-jelentő rendszerben 1998 és 2008 között összesen 703 kullancsencephalitis esetet rögzítettek, amely éves átlagban 64 megbetegedést jelent. Az esetek között jelentős a férfiak túlsúlya: őket érintette az esetek több mint kétharmada, és mindössze 32%-át regisztráltak nők körében. Örvendetes módon Magyarországon az utóbbi években kedvezően alakult a kullancsencephalitis járványügyi helyzet, szakértők szerint ebben a védőoltás játssza a legfontosabb szerepet.
Magyarországon kétféle oltóanyagot forgalmaznak. Az alapimmunizálás három adag oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. A megfelelő védettség kialakításához önmagában egy oltás nem elegendő, a teljes alapimmunizálási sort be kell adatni. A hosszútávú védettség fenntartásához az emlékeztető oltások alkalmazására is szükség van - először 3 év múlva.
A WHO jelentése szerint az összességében gyakoribbá váló kullancsencephalitis megbetegedések mögött a klímaváltozás, illetve a szabadtéri tevékenységek fokozódó népszerűsége állhat. A betegséget terjesztő kullancsok feltehetően az éghajlatváltozásnak köszönhetően egyre magasabb hegyekben és egyre északabbra is megjelennek. Európában új gócok jelentek meg, és a régebbi területek kiterjedése is növekedést mutat. Az egészségtudatos életmódra való törekvés jegyében megnőtt a szabadban töltött idő, népszerű a túrázás itthon és a szomszéd országokban is. Érdemes megjegyezni, hogy a kullancsencephalitis vírus a nyers kecske- és tehéntejben is fertőzőképes maradhat, ezért ezeket csak megfelelő pasztörizálás, forralás után ajánlott fogyasztani.
Magyarország a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, magasabb kullancsencephalitis megbetegedési kockázatú területnek az ország délnyugati része, valamint az északi határsáv középső szakasza számít.
A kullancsencephalitis ellen tehát csak oltással tudunk védekezni, de a kullancsok ellen azért egyéb óvintézkedéseket is érdemes tenni: használjunk kullancsriasztót, viseljünk hosszú ujjú ruhát és hosszú szárú nadrágot, betűrve a zokniba, ajánlott rendszeresen nyírni a füvet a kertben is. A kullancsok leginkább az esős napokat követő napsütéses időszakokat kedvelik, aktivitásuk szempontjából ugyanis a hőmérséklet mellett a páratartalom is fontos.
A kullancsokkal kapcsolatban néhány tévhit makacsul tartja magát. A kullancs nem ugrik, nem a fáról veti ránk magát, általában a talajszinten, az aljnövényzetben él. Ha valahol megtaláljuk a testünkön a vérszívót, akkor azt minél hamarabb távolítsuk el. Kíméletes, húzó mozdulattal, lehetőleg csipesszel ragadjuk meg minél közelebb a bőrfelszínhez, elkerülve a test összenyomását. Csavargatni, nyomogatni, olajat rákenni nem szabad, mert az fokozhatja a fertőzés rizikóját.
(www. kullancsveszely.hu)
