Az ásványok a sejt felépítésén kívül a biokatalizátorok működésében, az ideg- és izomingerlékenység, valamint az ingerátvitel folyamatában, a szervezet só-vízháztartás és sav-bázis egyensúlyának fenntartásában, a csontozat karbantartásában és a vérképzésen keresztül a szervezet oxigénellátásában játszanak szerepet. Utánpótlásuk elvileg változatos étrenddel könnyedén megvalósítható, de az ásványi anyagok felszívódásának mértéke függ a táplálék vagy élelmiszer típusától, annak ásványianyag-tartalmától, koncentráltságától, és attól is, hogy milyen más, egyéb élelmiszerekkel, nyersanyagokkal együtt fogyasztjuk el.

Ha egyaránt eszünk állati és növényi eredetű ételeket, biztosak lehetünk abban, hogy mennyiségileg eleget teszünk szükségletünknek, de nem biztos, hogy a bevitt ásványok valóban fel is szívódnak. Ráadásul a modern technológiák sok esetben csökkentik a növények tápanyagtartalmát – a műtrágya például a magnézium „ellenszere” –, a húsok tápértéke pedig a takarmány függvénye. Elvileg az állati eredetű élelmiszerekben található ásványi anyagok felszívódása hatékonyabb, mint a növényi eredetűeké. Ez nem jelenti azt, hogy a vegetarianizmus egészségtelen, csak azt, hogy aki ezt az életmódot választja, annak fokozottan kell figyelnie a vas és más ásványi anyagok bevitelére.

Ami segít, és ami gátol

A csontok szerkezetéért felelős kalcium mértékét például nem növeli, ha egyszerre nagyobb mennyiséget eszünk-iszunk meg belőle, ellenben ha naponta többször, kevesebbet fogyasztunk, az kedvez a felszívódásának. A D-vitamin is segíti a kalcium hasznosulását, hangsúlyozza a Nestlé Életmód Iránytűje, a spenót viszont akadályozza azt. Persze azért együnk spenótot, csak ne akkor, amikor épp kalciumtartalmú ételt fogyasztunk. Ha viszont gabonákat reggelizünk alacsony zsírtartalmú tejjel és joghurttal, valószínűleg bevisszük a kellő kalciumot. A cég dietetikusa szerint igazi „kalciumbomba”, ha a szendvicseket sajttal, friss vagy párolt brokkolival, sajtkrémmel vagy szardíniával készítjük.
Az oxigént a sejtekhez eljuttató vas pótlása ennél nehezebb feladat, pedig a kellő mennyiség jelenléte esszenciális. A vérbe csak a táplálékban található vasmennyiség töredéke kerül be, az élelmi rostok pedig tovább gátolják a felszívódást. Mivel a növényi eredetű élelmi anyagokban lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vasétól, a szervezet másképpen hasznosítja. Az előbbiek felszívódását segíti a C-vitamin, célszerű ezért sok citromot, narancsot, grépfrútot fogyasztani, akár frissen préselve, akár gyümölcsként. Ugyanakkor a csersav – így a feketekávé és a tea –, valamint a gabonafélék korpájában és a hüvelyesek – csicseriborsó és babfélék – héjában lévő fitátok a vassal oldhatatlan komplexet képeznek. A teljes őrlésű kenyér, a spenót, a mazsola, a kajszi- és őszibarack, a mogyoró viszont jó.

A teljes kiőrlésű gabona életet menthet

A szívbetegségek megelőzésében is komoly szerepet játszó magnéziumból egy felnőtt szervezetnek naponta még nyugalmi állapotban is 300–350 milligrammra van szüksége, ezzel szemben a nők csak 210, a férfiak pedig csak 270 milligrammnyit fogyasztanak a dr.Info szerint. A sejtműködés szabályozásában – például a testsúlycsökkentésben –, valamint az ideg és izomsejtek működésében is szerepet játszó ásványi anyagot ezért szinte mindenkinek pótolnia kellene, mert ahogyan a vasat, ezt sem tudja előállítani a szervezet.

Leginkább sok hüvelyes zöldséggel, burgonyával, olajos magvakkal és a teljes kiőrlésű péksüteményekkel fokozhatjuk a napi bevitelt. Azok, akik a péksütemények közül kizárólag fehér kenyeret esznek, szinte biztos, hogy nem fogyasztanak megfelelő mennyiségű magnéziumot. Nem véletlen, hogy a szívinfarktus után a kórházból távozók zárójelentésén az életmódtanácsok között minden esetben szerepel, hogy fogyasszanak teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket. Mivel a tészta alapanyaga is a gabona, ez is jó magnéziumforrás. A zsíros étkeket viszont kerüljük, azok növelik a szervezet magnéziumigényét a vital.hu cikke szerint.

A víz vivő- és oldóanyag

Az ásványi anyagokat és gyógyító hatásukat ásványvizekkel és gyógyvizekkel is pótolhatjuk. Mócsány Bertalan természetgyógyász szerint az ásványvizek és gyógyvizek gyógyhatása részben a hőfoktól, részben az ásványianyag-tartalmuktól függ. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak cinket, rezet, kobaltot, magnéziumot, jódot, fluort, amelyek a különböző tápanyagokban csak kis mennyiségben találhatók meg még normál étkezés mellett is.

A megfelelő minőségű és mennyiségű víz fogyasztása alapvető szempont egyébként a szervezet – az immunrendszer, idegrendszer – megfelelő működéséhez, hiszen a víz nemcsak a test nagy részét kitevő alkotóelem, de oldószerként és vivőanyagként is fontos tényező a szervezetben.

A cikk Piac&Profit üzleti magazin NHD mellékletének 2011. szeptemberi számában jelent meg.