Ha szeretsz korán reggel felkelni, és az aktivitásod ilyenkor az egeket ostromolja, akkor nagy valószínűséggel a depresszió is el fog kerülni – legalább is egy friss tanulmány megállapításai szerint így van ez. Az emberi alvás-ébrenlét vizsgálata során arra jutottak, hogy az early-bird típusú emberek kevésbé vannak kitéve ennek az igencsak súlyos mentális betegségnek, ugyanakkor ezek a tanulmányok csupán a tényeket rögzítik, a lehetséges okokról nem esik bennük szó.
Korán kelni egészséges
Az is megeshet, hogy a koránkelők, és a reggeli órákban aktívabbak (nevezzük őket az egyszerűség kedvéért a továbbiakban early-bird-nek) olyan életmódot folytatnak (éppen merthogy korán kikelnek az ágyukból), amely önmagában is csökkenti a kóros lehangoltság állapotának kialakulását. Például egészségesebben étkeznek, többet mozognak, jobb az általános egészségügyi állapotuk, így nincsenek krónikus fájdalmaik ( mely önmaga is képes a depressziót kiváltani). A depresszió hiánya mögött így nem az áll, hogy valaki úgynevezett early-bird. Sőt! Gyakran a depresszió maga is az alvászavar kiváltója, így az úgynevezett éjszakai baglyok (merthogy erre az állapotra inkább van magyar kifejezésünk, mint az előzőre) alapból depressziósak, és ez okozza azt, hogy gyakran késő éjszakáig is fent maradnak. A mostani tanulmány ugyanakkor arra szolgál meggyőző bizonyítékkal, hogy a korai lefekvés és a korai kelés önmagában, vagyis más tényezőktől függetlenül is védelmet nyújthat a depresszió ellen.
A kutatás módszertana
A JAMA Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány megállapításai az úgynevezett Mendelian randomizáció nevet viselő kutatási módszer alkalmazásával készültek; ez a tudományos módszertan segít meghatározni a jelenségek ok-okozati összefüggéseit.Ezzel a módszerrel a kutatóknak lehetőségük van arra, hogy eltekintve a vizsgált személyek egészségügyi és más életmódbeli változóitól, a genetikai meghatározottságot tegyék meg kutatásuk alapjául.
A tanulmány elkészítéséhez a tudósok két, több mint 800 ezer felnőtt genetikai adatbázisát használták fel, és azt vizsgálták a Mendelian-féle randomizáció felhasználásával, vagyis hogy az alvási ciklus és a depresszióra való hajlam, a betegség kockázata hogyan függ össze. A kutatás egyik figyelemre méltó megállapítása például az volt, hogy a (genetikusan is bizonyítottan) koránkelőknek, minél korábbi időpontra volt tehető az alvási félidejük, annál kevésbé voltak hajlamosak a hosszan tartó rossz kedélyre, azaz a depresszióra. A kutatók ezt számszerűsítették is: 23 százalékkal volt alacsonyabb a súlyos depresszió kockázata esetükben.
Szakértői vélemények
Dr. Till Roenneberg, a kronobiológia szakértője, aki ugyan nem vett részt a kutatásban, ugyanakkor kételyeinek is hangot adott:
A tanulmány alapvető hiányossága az volt, hogy a tudósok nem rendelkeztek adatokkal arról, hogy mikor kellett a kutatásban részt vevő embereknek munkába menniük. Vagyis a vizsgálat során nem számolhattak azzal a ténnyel, hogy ha a kései bagoly alkatúaknak túl korán kellett dolgozniuk menniük, ez önmagában is hozzájárulhatott esetükben a depresszióhoz.
"A rendelkezésre álló adatokból ugyan megfelelő következtetéseket vontak le a vizsgálatot végzők - mondta -, ám az élet ennél jóval bonyolultabb." Ebből adódik a kérdés is, ha az úgynevezett éjszakai bagoly típusú személy, aki hajlandó reggeli szokásait megváltoztatni (azaz a szokásosnál korábban felkelni), ezzel enyhítheti-e depresszióját, vagy éppen esélye van-e csökkenteni annak kialakulását.
Nem feltétlenül – ez már Dr. Iyas Daghlasnak, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem orvosának sommás válasza, hiszen a tanulmány megállapításai szerinte az emberek nagy csoportjaira, nem pedig egyénekre vonatkoznak.
"A vizsgálat eredményei csak arra alkalmasak, hogy bizonyos tendenciákat felrajzoljanak "
– mondta.
Egy érdekes megállapítás azonban még ide kívánkozik a cikk végére: az okostelefonok és más kütyük éjszakai használata is hozzájárulhat a késői fennmaradáshoz, és így közvetve a depresszió kialakulásához. Vagyis, ahogy Dr. Till Roenneberg fogalmazott „az élet jóval bonyolultabb annál, semmint hogy azt a rendelkezésre álló tudományos adatokból meg tudjunk érteni.”
