Konkrét összefüggések
A University College London kutatóinak nemrégiben publikált tanulmánya szerint már napi egyetlen cigaretta elszívásával is sokkal nagyobb a stroke és a szívkoszorúér-betegség rizikója, mint korábban gondolták. Tehát már napi egy cigarettáról sem mondható el, hogy „viszonylag veszélytelen”, vagyis a szív-érrendszeri betegségek szempontjából nem létezik biztonságos dohányzási szint.
A WHO becslése szerint évi 7 millió ember hal meg évente a dohányzás következtében, és ebből 890 ezren a passzív dohányzás áldozatai. Az Egyesült Államokban a cigarettázást tartják a leginkább megelőzhető idő előtti halálozási oknak. Az American Heart Association kimondta, hogy a dohányzás csökkenti a fizikai aktivitásra való képességet, és növeli az erekben lerakódó plakkok kialakulásának esélyét.
A nőknél még nagyobb a kockázat
A londoni egyetem szakemberei 141 publikált kutatás adataiban keresték az összefüggéseket a dohányzás és a szív-érrendszeri betegségek kialakulása között. A nem dohányzók egészségi statisztikáit vetették össze azokéval, akik napi 1, napi 5 és napi 20 cigarettát füstöltek el.
Megállapították, hogy napi 1 cigaretta 48 %-kal emelte a szívkoszorúér-betegség és 25 %-kal a stroke kockázatát a férfiaknál. Az ugyanennyit dohányzó nőknél még ennél is nagyobb volt a rizikó: a szívkoszorúér-betegségre 57 %, a stroke-ra 31 %. Ehhez képest a napi 20 szálat elszívóknak mindkét betegségre 40-50 %-kal nőtt a kockázatuk, ami annyit jelent, hogy nincs még elfogadható, kis kockázatú mennyisége a dohányzásnak. Csak a teljes füstmentesség lehet védő hatású!
A sok stressz és a rossz szokások ördögi kör
- Vezető pozíciót betöltő személyeknél vették észre először, hogy a rengeteg elvárás és kezeletlen stressz miatt csökken az adott férfi vagy nő immunrendszerének hatékonysága, ami különböző betegségekhez – leggyakrabban szív-érrendszeri problémákhoz – vezet. Ez leginkább a 30-50 év közötti férfiaknál fordul elő, de a nők is egyre gyakrabban tapasztalják a tüneteket. Egy-egy akut problémát kiválthat az átlagosnál nagyobb stressz, bár a betegség manifesztálódását befolyásolja az egyén stressztűrő és -kezelő képessége is. A helyzetet súlyosbítja, hogy éppen a feszített életmód miatt ezek az emberek azok, akik esetenként a stresszkezelés könnyen elérhető, ám igen káros módszereihez nyúlnak, mint az alkohol és a dohányzás. Vagyis a már meglévő kockázati tényezők mellé csatlakozik még néhány, önállóan is jelentős rizikófaktor – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. - Többek közt ezért is van nagy szerepe az érintettek életében a menedzserkardiológiai vizsgálatnak, hiszen a legnagyobb veszélyt jelentő szív-érrendszeri betegségek megelőzésén, kezelésén túl az életmód orvoslás lehetőségeivel kialakítható egy sokkal egészségesebb, a teljesítményt támogató életmód. Akár a dohányzásról való leszokásban is segíthet a mentálhigiéniai tanácsadás, a táplálkozási- és mozgásterápia.
(Forrás: Budai Kardioközpont)
