A mosoly egyenesen szuperképesség Ron Gutman amerikai kutató szerint, amellyel mindenki rendelkezik, és boldogabbá teheti vele magát és a világot. Számos kutatással alátámasztott állítása szerint a mosoly hatással van az ember általános jóllétére.
Egy kutatás során évtizedekkel ezelőtti fényképeken elemezték ki emberek mosolyának szélességét, ennek alapján megjósolva, hogy mennyire lettek sikeresek és boldogok a későbbiekben, és az eredmények azt mutatják, hogy tényleg van ilyen összefüggés. Ráadásul fejlődéstanilag úgy van kitalálva, hogy „fertőző” legyen. Elnyomja az arcizmaink feletti uralmat, és tényleg ragályos. Ahhoz, hogy megfejtsük a mosolyt, amit látunk, önkéntelenül utánozzuk azt – legalábbis Paula Niedenthal francia kutató elmélete szerint. A mosoly ösztönös lemásolása a másikéval azonos kémiai reakciót indít be az agyban, ami segít megérteni az érzelmeit is. Ez megkönnyíti a tettetett mosoly kiszűrését is: az agyunkban nem indulnak be a mosolyhoz kapcsolódó érzelmi folyamatok, ezért érzékeljük, hogy valami nincs rendjén.
Még maga Charles Darwin is kutatta a mosolygást, és arra jutott, az sokkal több a jókedv tüneténél. Már magától a mosolygás tettétől is jobban érezzük magunkat. Az arci visszajelzés ugyanis megváltoztatja az érzelmi tartalom idegi feldolgozását az agyban, így a mosolytól jobban érezzük magunkat. A mosoly ugyanis stimulálja az agy jutalommechanizmusát, a kutatások szerint olyan erővel, mintha kétezer tábla csokoládét ennénk meg.
A mosolygás az egészségnek is jót tesz: csökkenti a stressznövelő hormonok – kortizol, adrenalin, dopamin – szintjét, és növeli a jó hangulatot keltő endorfinét, és még a magas vérnyomással küzdőkre is jó hatással van. Végül, de nem utolsósorban pedig a külvilág szimpatikusabbnak, kedvesebbnek és hozzáértőbbnek (!) lát egy mosolygó embert egy komornál. Minderről mondanak le azok, akik valamilyen szépségeszmény nevében a divatos botoxinjekciókkal elnyomják a mosolygóizmaikat.
T. G.
Fotó: Free Stock Photos
Forrás: Piac&profit Magazin NHD melléklet 2012. március
