A Dohányzásmentes Világnap (World No Tobacco Day) egy figyelemfelkeltő világnap, amelyet minden évben május 31-én tartanak. 1987-ben hozták létre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamai, hogy felhívják a figyelmet a dohánytermékek emberekre, a közegészségügyre, a közösségekre és a környezetre gyakorolt káros hatásaira. A Dohányzásmentes Világnaphoz sok szervezet csatlakozik, de a világnapnak 2022-ben nem csak egészségügyi felhívása van.
A dohányzásról mára közismert tény, hogy elképesztően káros a hatása, többek között a különböző rákos és tüdőbetegségek legfőbb okozója. Nem csak a te egészségedre van káros hatással, hanem másokéra is: a cigarettafüst belégzésével ugyanis a környezetében lévők egészségét is károsítja és nem csak a passzív dohányzás miatt, hanem a harmadlagos dohányfüsttel is, ugyanis a dohányfüstből származó különböző káros anyagok a zárt térben megmaradnak a berendezési tárgyakon és a falakon is.
A dohány környezetre gyakorolt hatása
A 2022-es Dohányzásmentes Világnap témája, a „Védd meg a környezetet” kiemeli, hogy a dohány egész életciklusa során szennyezi a bolygót, és károsítja minden ember egészségét. A dohánygyártó cégek üzleti gyakorlata, hogy környezetbarátként tüntetik fel magukat hírnevük „zöldre mosása” érdekében.
Az eldobott cigarettacsikk jelenti a műanyagszennyezés első számú forrását a világon. Ugyanitt a növényvédő szerek használata a dohánytermesztésben, valamint az erdőirtás (évente 3,5 millió hektárt pusztítanak el) és a nagy mennyiségű víz felhasználása a dohány termesztéséhez szintén káros hatást fejt ki az ökoszisztémára.1 . Ezért fontos a dohányt fogyasztó legkülönbözőbb generációk figyelmének felhívása, és mindezen tények tudatosítása.
Egészségünkre gyakorolt hatása
A fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenése mellett, a dohányzás súlyos betegségek kialakulásában is fő szerepet játszik. A szív- és érbetegségek 25-30%-a, a krónikus hörgőgyulladás és tüdőtágulat okozta halálozások 75%-a, a tüdőrákos halálozások mintegy 90%-a tulajdonítható közvetlenül a dohányzásnak2, míg a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) betegek többsége dohányzik, vagy dohányzott korábban. A hazai tüdőgyógyászati ellátásban mintegy 195 ezer COPD-s beteget tartanak nyilván3, de valószínűsíthető, hogy a nem diagnosztizált betegekkel együtt a valós számuk ennek két-háromszorosa.
Krónikus obstruktív tüdőbetegség
A COPD egy hosszú lefolyású, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Kiváltó oka elsősorban a dohányfüst, de egyéb tényezők - a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, légúti fertőzések - is elősegíthetik a kialakulását. A COPD fő tünetei a krónikus köhögés és a nehézlégzés, de a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel is.
A COPD jelenleg nem gyógyítható. A kezelése az állapot rosszabbodásának megakadályozására és lassítására, illetve a rohamszerű állapotromlások, az úgynevezett exacerbációk megelőzésére szolgál. A kezelés során manapság már alkalmazhatóak különböző hatásmechanizmusú hörgőtágítók és gyulladáscsökkentők, melyek közül már elérhető környezetkímélő inhalátor is.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint két évtizeden belül a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon a szívbetegség és a stroke után, és a betegség sajnos Magyarországon is igen sok embert érint. A COPD lefolyása során a tüdőfunkciók fokozatos elvesztése történik: érdes légzést, köhögést, fokozott nyáktermelést okoz, és a légúti fertőzések esélye is nagyobb a COPD-s betegeknél. A dohányfüsttel szennyezett levegő további irritációt jelent a COPD-ben szenvedők esetében a már eleve gyulladt hörgők számára, ezért betegek számára különösen ajánlatos a dohányfüstös helyszínek kerülése.
Terápiák
A COPD kezelésének hatékonyságát modern inhaláló készülékek segítik, amelyek egyenletes, finoman porlasztott gyógyszerpermetet képeznek. Ez a tüdőbe belélegezve a legkisebb hörgőkhöz is eljut, így kis dózis is elegendő a tünetek enyhítésére.
A betegség kezelése során nagy jelentősége van a szakorvossal való rendszeres kapcsolattartásnak. Ez az alapja a kezelés megfelelő beállításának, és annak, hogy a beteg tudatosan, a kellő gondossággal, de félelem nélkül viszonyuljon a saját betegségéhez.
A terápiák hatékonyságát javítja az is, ha minél kevesebb szennyezett levegővel, így dohányfüsttel találkozik a beteg. Ha valaki rágyújt egy olyan kerthelyiségben, amely éppen tele van, akkor a dohányfüst jó eséllyel eljut egy COPD-s vagy egy asztmás beteg tüdejébe. Minden bizonnyal sok dohányost tartana vissza a tömegben való cigarettázástól, ha ezzel tisztában lenne.
3 Korányi Bulletin 2020
