„Jelenleg az online térben, a közösségi média oldalain keresztül lehet csak hatékonyan küzdeni a jelenség ellen – állítja Ahmed, a „Kairó zaklatói” Instagram-fiók adminisztrátora. „Korrupció van; ha apád gazdag és hatalmas, könnyen megúszhatod ezeket a dolgokat. Jelenleg ez az egyetlen módja annak, hogy küzdjünk ez ellen a szörnyűség ellen" – mondja.
Annak ellenére, hogy a közelmúltban számtalan, a tanúvédelmet szolgáló intézkedést léptett életbe az egyiptomi igazságszolgáltatás (így például a tanúvallomások elektronikus formában, anonim módon történő benyújtása a hivatalos szerveknek) még sok mindent kell a rendszerben megváltoztatni ahhoz, hogy az áldozatok ne érezzék magukat feszélyezve, amikor megteszik vallomásukat - írja az Observer.
A 2013-ban megkérdezett egyiptomi nők és lányok több mint 99 százaléka számolt be valamilyen zaklatásról.
Az egyiptomi hatóságok hozzáállására jellemző ugyanakkor, hogy bár egyre komolyabban veszik a szexuális zaklatási ügyeket, az igazságszolgáltatás szigora azokra is lesújt, akik a közösségi médiát arra használják, hogy nyilvánosan megszégyenítsék a feltételezett bűnelkövetőket. Április és július között csak nyolc női TikTok influenszert tartóztattak le erkölcstelenség, és az egyiptomi családi értékek megsértése miatt; kétéves börtönbüntetést és 14 ezer egyiptomi font összegű pénzbírságra ítélték őket.
"Nyilvánvaló, hogy az állam és a társadalom szempontjából vannak az úgynevezett „jó nők", akiket érdemes megvédeni, és vannak az úgynevezett "rossz nők", mint például azok, akik a TikTok-on küzdenek a jogaikért, ők azonban jelenleg nem számíthatnak a társadalom szimpátiájára – állítja Mozn Hassan, egy kairói székhelyű feminista szervezet, a Nazra alapítója.
Persze vannak azért olyan esetek is, amikor nem az áldozatot, hanem a valódi elkövetőt büntetik. Sally Zakhari, miután minden hivatalos utat végig járt, a közösségi médiában osztotta meg saját esetét. Ő egy kopt papot, Reweiss Aziz Khalilt vádolt szexuális zaklatással, és csak azt követően ért el bármiféle eredményt, hogy az ügyét nyilvánosságra hozta a közösségi médiában.
Az eredmény egészen meglepő volt: a rendkívül konzervatív kopt egyház vezetése felfüggesztette a papi hivatás gyakorlása alól az érintett személyt, persze mindezt több hónapos alapos belső vizsgálat előzte meg.
Egyiptomban nagyon gyenge lábakon áll a civil társadalom, intézményei rendkívül erőtlenek, egyedül a közösségi média az a közeg, ahol egyáltalán hangot kaphat a civil elégedetlenség, ahol az érdekérvényesítés valamilyen formája kibontakozhat.
