Mi az a pitvarfibrilláció?
Pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok egy olyan formája, melynél a sinus-csomó nem képes ellátni feladatát, ezért a szív pitvarai gyors és szabálytalan összehúzódásokat produkálnak a sebes elektromos kisülések hatására. Ekkor a pitvarok akár 400-szor is összehúzódhatnak, ráadásul a zavar bizonyos mértékben a kamrákat is érintheti, így ott is szabálytalan összehúzódások keletkezhetnek. Ezzel a szív kevésbé erős munkára képes, így csökken a keringés hatékonysága. A pitvarfibrilláció felléphet alkalmi jelleggel, de rossz esetben akár állandósulhat is.
A probléma hátterében gyakran magas vérnyomás, cukorbetegség, pajzsmirigyzavar, billentyűelégtelenség áll, ám nem ritka az sem, amikor a pitvarfibrilláció önállóan van jelen. Tüneteit tekintve szapora, rendszertelen szívdobogás, légszomj, nehézlégzés és szédülés fordul elő a leggyakrabban, viszont vannak esetek, amikor csupán az úgynevezett 24 órás EKG monitorozással jönnek rá a problémára. Ráadásul, mivel olykor tünetszegény a zavar, az is előfordulhat, hogy már egy gyakori és életveszélyes szövődménye, a stroke hívja fel rá a figyelmet- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Asprin-nel elkerülhető?
A pitrvafibrilláció nagy veszélye, hogy ekkor lényegesen megnő a vérrögök kialakulásának esélye. Ennek oka, hogy a remegés következtében a pitvarban lévő vér a remegő pitvarfalon megalvad és a leszakadó alvadékot a kamrai összehúzódás az aortába, majd elsősorban az agyi erekbe nyomja. Így alakul ki az agyi trombózis, vagy más néven stroke.
Hogy ez elkerülhető legyen, fontos a megfelelő antikoaguláns (véralvadásgátló) terápia beállítása. Ez a pitvarfibrilláció kezelésének legfontosabb célja. Erre kitűnő szolgálatot tesznek az új típusú véralvadásgátlók (NOAC), és a korábban használt a K-vitamin antagonisták, a cumarinok. Az előbbiek alkalmazása sokkal kényelmesebb, de több, az OEP által emelt akadálya van a támogatással történő felírásnak. Egyszerű alkalmazásánál fogva kedvelt gyógyszer az aspirin, de erről feltétlenül tudnunk kell, hogy elsősorban a vérlemezkék összecsapzódását akadályozza meg, és nem annyira véralvadásgátló. A pitvarfibrilláció esetében azonban a leghatékonyabb stroke-megelőző kezelés az alvadás gátlása. Az aszpirinnel kapcsolatban egyébként is több meggondolás szükséges: ugyanis amellett, hogy több mellékhatással is számolni kell alkalmazásukkor, sokan rezisztensek rá. Bár az aspirin acetilsav-tartalmánál fogva elvileg gátolja a vérlemezkék összecsapódását, vannak, akiknél ez a folyamat nem megy végbe tökéletesen, például a dohányosoknál.
Ekkor aspirin rezisztenciáról beszélünk, és hogy az illetőnél hatásos-e a kezelés, arról egy speciális laborvizsgálattal lehet megbizonyosodni. Amennyiben beigazolódik az aspirin rezisztencia megléte, úgy más típusú véralvadásgátló kezelést ír elő a szakember- így a beteg minimálisra csökkentheti a stroke kialakulásának kockázatát.
- Ahogyan egy korábban élt nagyhírű belgyógyász mondta: olyan van, hogy az orvos azt hiszi, hogy kezel, olyan is, hogy a beteg azt hiszi, hogy kezelve van! De ha az orvos is azt hiszi, hogy kezel és a beteg is hiszi, hogy kezelve van, de valójában semmi sem történik: na, az az igazi életveszély - mondja prof. Blaskó György.
(Forrás: Trombózisközpont)
