Magyarországon nagy hagyománya van a kerthelyiségeknek - árnyas éttermek, inspiratív városi romkocsmák vagy hangulatos kiülők között választhatnak azok, akik a nyári estét jó levegőn szeretnék eltölteni a barátaikkal. A dohányosok számára azonban ilyenkor megszűnik néhány igen fontos visszatartó erő: a kerthelyiségekben ugyanis szabad dohányozni, és a nyílt tér és a levegő mozgása miatt sokkal kevésbé zavarják ezzel a nem dohányosokat, mint zárt helyiségben.
Zárt téren a dohányosok vagy teljesen szüneteltetik a füstölést, vagy időnként kimennek az étterem vagy a kávéház elé, és ott szívnak el egy cigit. Egy kerthelyiségben ezt nem kell megtenniük, és sok dohányos éppen ezért jóval többet füstöl ilyenkor, hiszen a hétvégi este a lazítás ideje, a társalgás közben is jól esik egy-egy cigaretta, és az italfogyasztás is fokozott mértékű dohányzásra ösztönzi a szenvedély rabjait.
A légúti betegségekben szenvedők és a nyári kockázatok
A nyáresti fokozottabb dohányzás a légúti betegségekben szenvedők számára még több veszélyt hordoz, hiszen ilyenkor halmozódhatnak a kockázati tényezők. Nyáron igen erős a pollen-szezon, megnő az allergének aránya a levegőben, és nagyobb eséllyel jelentkezhetnek az asztma tünetei az allergiás asztmásoknál. Az allergia az asztma egyik fő rizikófaktora: az allergiás asztma mintegy kétszer olyan gyakori, mint a nem allergiás asztma. Azonban az a gyakori vélemény, hogy a nyári friss levegő ellensúlyozza a cigaretta rossz hatását, az asztmások esetében teljesen téves: éppen ellenkezőleg, az allergének és a dohányfüst káros hatásai és kockázatai összeadódnak.
Egyre több szó esik egy másik gyakori légúti megbetegedésről, a COPD-ről, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegségről. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint két évtizeden belül a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon a szívbetegség és a stroke mögött, és a betegség sajnos Magyarországon is igen sok embert érint. A COPD egy olyan betegség, amely a tüdőfunkciók fokozatos elvesztésével jár: érdes légzést, köhögést, fokozott nyáktermelést okoz, és a légúti fertőzések esélye is nagyobb a COPD-s betegeknél. A dohányfüsttel szennyezett levegő további irritációt jelent a COPD-ben szenvedők esetében a már eleve gyulladt hörgők számára, ezért betegek számára különösen ajánlatos a dohányfüstös helyszínek kerülése.
Hatékony terápiák
Jelenleg mind az asztma, mind a COPD gyógyíthatatlan betegségnek számítanak, de mindkét betegség esetében elérhetők olyan kezelések, amelyek megállíthatják az állapot további romlását, jelentősen javítják a betegek életminőségét, és sok esetben lehetővé tehetik, hogy a COPD-s vagy az asztmás beteg is aktív életmódot folytathasson.
A COPD kezelésének hatékonyságát modern inhaláló készülékek segítik, amelyek egyenletes, finoman porlasztott gyógyszerpermetet képeznek. Ez a tüdőbe belélegezve a legkisebb hörgőkhöz is eljut, így kis dózis is elegendő a tünetek enyhítésére.
Az asztma esetében is elérhetők hatékony terápiák, amelyek célja a betegség kontrollálása, és az, hogy a rohamok esélyét minimálisra csökkentsék, azaz az asztmás beteg ne szenvedjen a munkáját és magánéletét károsan befolyásoló, nyomasztó tünetektől. Ha csak gyulladáscsökkentő kezeléssel nem érhető el a kontrollált állapot, akkor gyulladáscsökkentővel együttesen alkalmazott, hosszú hatású hörgőtágítókra is szükség lehet ahhoz, hogy a beteg teljes értékű, aktív életmódot folytathasson.
Mindkét betegség kezelése során nagy jelentősége van a szakorvossal való rendszeres kapcsolatnak – ez az alapja a kezelés megfelelő beállításának, és annak, hogy a beteg tudatosan, a kellő gondossággal, de félelem nélkül viszonyuljon a saját betegségéhez.
A terápiák hatékonyságát javítja az is, ha minél kevesebb szennyezett levegővel, így dohányfüsttel találkozik a beteg. Ha valaki rágyújt egy olyan kerthelyiségben, amely éppen tele van, akkor a dohányfüst jó eséllyel eljut egy COPD-s vagy egy asztmás beteg tüdejébe. Minden bizonnyal sok dohányost tartana vissza a tömegben való cigarettázástól, ha ezzel tisztában lenne.
