A közép-kínai Vuhanban december közepén megjelent tüdőgyulladás-járványról eddig zömében szűkszavú tudósításokat közöltek Kínában, és egészen hétfőig nem jelentettek egyetlen esetet sem máshonnan. Hétfőn azonban fordulat következett be a hivatalos kommunikációban: a vuhani fertőzöttek jelentősen megugrott száma mellett a fertőzés jelenlétének hírét adták közre más kínai nagyvárosokból is, illetve a helyzet kapcsán első alkalommal megszólalt a kínai elnök. Szintén hétfőn a járvány ügyében vizsgálatot folytató bizottság vezetője megerősítette, hogy a vírus emberről emberre terjed, mindazonáltal azonnali intézkedésekkel a járvány megfékezhető. A betegség már megjelent Thaiföldön és Dél-Koreában is.
Sőt, az Egyesült Államokban is megjelent a betegség: az ország északnyugati tagállamában, Washingtonban diagnosztizálták az első új típusú tüdőgyulladást. A páciens egy harmincas éveiben járó amerikai férfi, aki a múlt héten, még az egyes amerikai repülőtereken bevezetett ellenőrzés előtt érkezett vissza a kínai Vuhan városából, ahol a járványszerű megbetegedés kitört.
A Washington Post információi szerint az ENSZ Egészségügyi Világszervezete hét közepén tanácskozik a koronavírusos megbetegedések terjedéséről, és várhatóan dönt a közegészségügyi rendkívüli állapot kihirdetéséről egy globális járvány megelőzése érdekében. Kínai kutatók szerint az atípusos tüdőgyulladáshoz (Sars) hasonlóan denevérek lehetnek az új koronavírus (2019-nCov) természetes gazdaszervezetei. Az azonban egyelőre nem tisztázott, hogy mi volt a közvetítő a denevérek és az emberek között.
Az eddig nem ismert koronavírus egy halpiacon jelenhetett meg először Vuhanban, majd cseppfertőzéssel terjedt. Az atípusos tüdőgyulladás (SARS) és a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) okozói is koronavírusok, de a vuhani egészségügyi hatóságok szerint a mostani megbetegedések esetében nem a fentiek valamelyikéről van szó.
Különös aggodalomra ad okot az, hogy január 24-én köszönt be Kínában is a holdújév, ilyenkor pedig emberek százmilliói kelnek útra. A január 10. és február 18. közötti időszak számít idén a mozgó dátumú ünnep miatti utazási csúcsszezonnak. Ezalatt várhatóan mintegy 3 milliárd alkalommal kelnek útra az emberek országszerte különféle közlekedési eszközökön. Vuhanban óvintézkedések léptettek életbe: a repülőtéren és vasútállomásokon ellenőrzik az utasok testhőmérsékletét, és karanténba helyezik mindazokat, akiknél lázas tüneteket tapasztalnak.
A közép-kínai Vuhanban december közepén megjelent tüdőgyulladás-járványról eddig zömében szűkszavú tudósításokat közöltek Kínában, és egészen hétfőig nem jelentettek egyetlen esetet sem máshonnan. Hétfőn azonban fordulat következett be a hivatalos kommunikációban: a vuhani fertőzöttek jelentősen megugrott száma mellett a fertőzés jelenlétének hírét adták közre más kínai nagyvárosokból is, illetve a helyzet kapcsán első alkalommal megszólalt a kínai elnök. Szintén hétfőn a járvány ügyében vizsgálatot folytató bizottság vezetője megerősítette, hogy a vírus emberről emberre terjed, mindazonáltal azonnali intézkedésekkel a járvány megfékezhető. A betegség már megjelent Thaiföldön és Dél-Koreában is.
Sőt, az Egyesült Államokban is megjelent a betegség: az ország északnyugati tagállamában, Washingtonban diagnosztizálták az első új típusú tüdőgyulladást. A páciens egy harmincas éveiben járó amerikai férfi, aki a múlt héten, még az egyes amerikai repülőtereken bevezetett ellenőrzés előtt érkezett vissza a kínai Vuhan városából, ahol a járványszerű megbetegedés kitört.
A Washington Post információi szerint az ENSZ Egészségügyi Világszervezete hét közepén tanácskozik a koronavírusos megbetegedések terjedéséről, és várhatóan dönt a közegészségügyi rendkívüli állapot kihirdetéséről egy globális járvány megelőzése érdekében. Kínai kutatók szerint az atípusos tüdőgyulladáshoz (Sars) hasonlóan denevérek lehetnek az új koronavírus (2019-nCov) természetes gazdaszervezetei. Az azonban egyelőre nem tisztázott, hogy mi volt a közvetítő a denevérek és az emberek között.
Az eddig nem ismert koronavírus egy halpiacon jelenhetett meg először Vuhanban, majd cseppfertőzéssel terjedt. Az atípusos tüdőgyulladás (SARS) és a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) okozói is koronavírusok, de a vuhani egészségügyi hatóságok szerint a mostani megbetegedések esetében nem a fentiek valamelyikéről van szó.
Különös aggodalomra ad okot az, hogy január 24-én köszönt be Kínában is a holdújév, ilyenkor pedig emberek százmilliói kelnek útra. A január 10. és február 18. közötti időszak számít idén a mozgó dátumú ünnep miatti utazási csúcsszezonnak. Ezalatt várhatóan mintegy 3 milliárd alkalommal kelnek útra az emberek országszerte különféle közlekedési eszközökön. Vuhanban óvintézkedések léptettek életbe: a repülőtéren és vasútállomásokon ellenőrzik az utasok testhőmérsékletét, és karanténba helyezik mindazokat, akiknél lázas tüneteket tapasztalnak.
Novemberben tartotta a WHO a Nemzetközi Antibiotikum Hetet, melyben a rezisztencia veszélyére és a megoldás lehetőségeire hívják fel a figyelmet. Margaret Chan, a WHO korábbi főigazgatója szerint közeleg az idő, amikor egy torokgyulladás vagy egy horzsolás esetleg ismét gyermekeink halálát okozhatja. Ez a mondat kissé riasztóan hangzik, de ha belegondolunk abba, az EU statisztikák szerint évente 30-50 ezer ember hal meg polirezisztens baktériumok okozta fertőzésekben, akkor nem tűnik túlzásnak. Dr. Sal Péter homeopata gyermekorvos pontokba összeszedve árulja el, mit tehetünk a rezisztencia elleni küzdelemben.
