A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, melyet a XX. század pestisének is szoktak nevezni, hiszen az általa okozott halálozás világszerte a középkori fertőző betegségek pusztításával vetekszik. Ettől a pestistől a XXI. század is szenved. 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk nagyjából 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek. A statisztikai adatok szerint a Föld 15 évesnél idősebb lakóinak egyharmada, közel 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. Ez azt jelenti, hogy hazánkban évente 35 ezer ember veszíti életét dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Közel 2500-ra tehető a passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg. A személyenkénti cigarettafogyasztás hazánkban duplája a világátlagnak, vagyis fejenként meghaladja az évi háromezer szálat.
A dohányzás során szervezetbe került anyagok károsítják az ereket és hozzájárulnak azok elmeszesedéséhez, valamint növelik a vérrögképződés (trombózis) veszélyét. A szívinfarktus kockázata a dohányosok körében sokkal nagyobb, mint a nemdohányzók esetében, ugyanis azoknál, akik nap, mint nap rágyújtanak, a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig a szívinfarktushoz vezet. A plakkok egy része ráadásul hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül vérrög okozta koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat – hangsúlyozta Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
A felmérések szerint a dohányzók mintegy 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától. Nagyon sokan azonban hamar feladják, nem gondolva arra, hogy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek időben, akár 40-50 éves korukban sikerül lemondaniuk a káros szenvedélyről. A magukat dohányosnak valló felnőttek, több mint 90 százaléka serdülőkorában kezdett hódolni szenvedélyének. Az ő esetük is példázza, hogy igazi rászokás azoknál alakul ki, akik 19 éves koruk előtt váltak a cigaretta rabjává. Ők nehezen, vagy sose szoknak le, míg a 25 éves koruk után 'bűnbeesők' közül többen jó eséllyel elég hamar abba tudják hagyni. Abban viszont minden szakember és laikus egyetért, hogy minél korábban kezdett hódolni a káros élvezetnek valaki, annál nehezebben tud megválni tőle, lemondani róla.
Holott, ha időben abbahagyják a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatóak. A cigaretta letételét követő 20 perc múlva a vérnyomás és pulzus visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, három hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, egy év után a szívinfarktus rizikója is csökken. A dohányzás okozta életesély-csökkenés azonban teljesen csak 15 évvel a leszokás után egyenlítődik ki azokhoz képest, akik soha sem dohányoztak.
„A dohányos feladata és felelőssége, hogy saját és környezete érdekében szokjon le a dohányzásról, illetve, hogy szenvedélyével ne terheljen másokat. A nemdohányos feladata, hogy minden eszközzel védje meg magát a dohányfüst passzív belélegzésétől, mely nem elhanyagolható kockázatot hordoz” - fűzte hozzá az MKT elnöke.
A Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, gondolja át, s ha teheti, akkor végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének, hiszen a dohányzásról való leszokással nagyon sokat tehet a szívinfarktus megelőzése érdekében, nem beszélve a közvetlen környezetükről, családjukról, hiszen nem csak önmagáért, hanem szeretteiért is felelősséggel tartozik.
