Izraeli a tudósok a múlt héten jelentették be, hogy sikerült megtermékenyített egér petesejteket mesterséges anyaméhben a „terhesség” 11. napjáig (ez az említett állatok esetében félidőnek számít) növeszteni; vagyis az egész folyamat, a kezdetektől, az anya testén kívül zajlott. Minderről a Weizmann Tudományos Intézet kutatói a Nature folyóiratban számoltak be. Az anyaméhen kívüli vemhesség normálisan zajlott, az embriók rendesen fejlődtek; a kémcsövek üvegfalán keresztül látható volt, ahogy az állatok szíve folyamatosan 170 dobbanás/perc sebességgel vert.
Az egérembriók nem voltak nagyobbak, mint a napraforgómagok, de amit képviselnek, az hatalmas lépés lehet tudományos szempontból: mindez egy lépéssel közelebb visz a terhesség nélküli szaporodáshoz.
A kísérlet, sikere esetén, valamicskét a nemek közötti mostani egyensúlytalanságon is javítana:
...mindenkinek, férfinek és nőnek egyaránt csak annyit kellene tennie, hogy bedobja ivarsejtjeit a „közösbe”, a többiről pedig majd a tudomány gondoskodik.'
Persze egy ilyen lépés komoly erkölcsi kérdések garmadáját vetheti fel a jövőben.
A „kémcsövekben” növekedő egérembriók képe természetszerűleg előhívja Aldous Huxley Szép új világának mesterséges keltetőit, vagy a Matrix című film hasonló tartalmú jeleneteit, de a mesterséges anyaméhhel való kísérletek már régen nem csak a képzelet szüleményei, tudományos kísérletek sora zajlik évek óta ezen a területen.
Japán kutatók már 1992-ben a némi sikert arattak kecske-embriókkal, de 2017-ben a Philadelphiai Gyermekkórház (CHOP) kutatói báránymagzatokat a vemhesség félidejétől sikeresen növesztettek mesterséges anyaméhban. Holland kutatók pedig 2019-ben 2,9 millió euró támogatást kaptak az EU-tól egy olyan mesterséges méh kifejlesztésére, amely érzékelőkkel ellátott emberi csecsemők másolatait használná fel, mielőtt kórházakba telepítenék őket.
A tudósokat nemes szándékok motiválják: meg akarják menteni a bolygón a legkiszolgáltatottabb embereket azáltal, hogy javítják a koraszülöttek életben maradási esélyeit, de a kísérletek során arra is fény derülhet, miért van ennyi koraszülés, és miért végződik ennyi terhesség vetéléssel.
A mesterséges méhek ugyanakkor egyfajta ablakot nyitnak, betekintést nyújtanak az embrionális fejlődés zárt világába is, és lehetővé teszik, hogy a terhesség a testen kívül is folytatódjon, így a túl korán született csecsemőknek már nem kell szembesülni a koraszüléssel járó magas fogyatékosság és krónikus betegségek kockázatával.
A pozitívumok tehát megkérdőjelezhetetlenek, ugyanakkor a mesterséges méhek alá is áshatják a nők reproduktív jogait és a szabadságait is.
Angliában, Skóciában és Walesben az abortuszkorlát az emberi testen kívüli magzatok életképességéhez kötődik; ez jelenleg terhesség 24 hetére van beállítva, mert a fejlődés korábbi szakaszában lévő magzatok várhatóan nem képesek a túlélésre a méhen kívül. De mi van akkor, ha minden magzat, sőt embrió egy mesterséges méhen belül tovább élhet?
Azokban az országokban, ahol az abortusz törvényes, abból a feltevésből indul ki, hogy a nőnek joga van megválasztani, hogy mi történjen a testével. De ha a nem kívánt csecsemőket a technológia „megmentheti” - egy mesterséges méh belsejében -, akkor az abortusz egyszerre lehet választás-, és életpárti. Miért kellene egy anyának döntenie a nem kívánt csecsemő életéről, ha egy mesterséges méh megmentheti ezt az életet?
Ugyanakkor ez a tudományos eredmény a nők ellen is fordulhat, főleg azokban az országokban, ahol az államnak általában is túlhatalma van polgárai fölött; ennek a technológiának a fenyegetése óriási potenciállal bír a terhes nők kényszerítésére és ellenőrzésére.
Számos technológiai cég és médiavállalkozás, köztük az Apple, a Google, a Facebook, a VICE és a Buzzfeed már felajánlja alkalmazottainak, hogy fedezi a ivarsejtjeik lefagyasztásával járó költségeket, hogy ne kelljen attól tartaniuk, hogy a termékenységük esetleg csökken karrierjük legeredményesebb éveiben.
A csecsemők mesterséges anyaméhben való „kihordása” egyszer reális alternatíva lehet az elit nők számára, míg „természetes” terhesség a szegénység, vagy a nem tervezett terhesség szinonimája lesz.
A mesterséges méhek hamarabb jelen lesznek életünkben, mint azt gondolnánk. Jelenleg kutatócsoportok vannak szerte a világon, Amerikában, Ausztráliában, Japánban, amelyek egymással versengő rendszereken dolgoznak az emberi anyaméh reprodukálásán.
Az emberi testen kívüli növekedés akadályai – vélhetően - etikai és jogi, nem pedig technológiai jellegűek lesznek.
