Új módszerekkel az agyi érkatasztrófák ellen
A vérrögoldások számának növelése a cél
Budapest, 2010.02.02.
A szélütés a második leggyakoribb halálok, világszerte több millió halálesetet okoz évente. Ez azt jelenti, hogy minden hatodik másodpercben valaki szélütést kap a világon. Nagyon fontos, hogy minél előbb megkezdjék az úgynevezett vérrögoldó kezelést, hiszen az orvosoknak mindössze 4,5 órájuk van arra, hogy megmentsék a beteget a haláltól vagy a tartós bénulástól. Azonban hazánkban az akut stroke-os betegeknek csak töredéke részesül azonnali vérrögoldásban. Új technikák új lehetőségek is „dörömbölnek” az ajtón.
Magyarországon évente 18 ezer ember veszíti életét stroke miatt. A betegek 8%-a 50 év, 25%-a 60 év alatti. Az agyi érkatasztrófa után az életvitelükben a betegek 32-42%-a szorul segítségre. Hivatalos becslések szerint napjainkban 200-250 ezer stroke-ot szenvedett beteg él hazánkban.
A szélütés olyan gyorsan kialakuló bénulás, amelyet valamilyen agyi keringési zavar okoz. Amint azt Dr. Csiba László, a Magyar Stroke Társasság elnöke hangsúlyozta, a betegség hátterében legtöbbször az agyat ellátó ér elzáródása áll, és csak az esetek mintegy 15-20%-ban beszélhetünk agyvérzésről, mint kiváltó okról. Ma már széles körben ismert, hogy a stroke kezelése azért sürgős, mert a szélütés minden órájában kb. 700 km idegpálya és 2 millió idegsejt pusztul el – emelte ki a professzor.
Az egyetlen hatékony kezelés az érelzáródást okozó vérrög feloldása, mely – az utóbbi vizsgálatok tanulsága szerint – csak 4,5 órán belül biztosítja a túlélést. Éppen ezért nagyon fontos, ha valaki a stroke tüneteit észleli – hirtelen kialakuló féloldali végtag gyengeség; bénulás, zsibbadt arcfél; hirtelen kialakuló beszédértési zavar, szóformálási nehézség; hirtelen bekövetkező kettőslátás, látótérkiesés, látásvesztés vagy csökkenő látásélesség; hirtelen szédülés, koordinációs zavarok; a térérzékelés hirtelen elveszítése, memóriazavar – azonnal hívja a mentőket. Ha túl sok idő telik el, a kezelés szövődményei jelentősebbek lesznek, mint a kezelésből fakadó haszon.
Mint Csiba László kiemelte, az éber tudatú, jó keringésű, valamint jó általános állapotú beteget egyenesen a CT-be kellene szállítani, hogy lehetőleg ott történhessen a szakorvosi vizsgálat. Ez dönti el, hogy szóba jön-e a vérrögoldó kezelés vagy sem.
Mivel a vénás kezelés „terápiás ablaka” mindössze 4,5 óra az időfaktor meghosszabbítására vannak új próbálkozások, pl. a combon található ütőéren keresztül felvezetett finom katéterrel az agyig eljutva oldják fel a vérrögöt. Ilyenkor némileg hosszabb a sikerrel kecsegtető kezelés időablaka, azonban ez a lehetőség lényegesen körülményesebb, bonyolult röntgen-hátteret igényel.
A szélütés nagy gyakorisága miatt különleges új módszerekkel is kísérleteznek. Az Egyesült Államokban már elfogadott az az eljárás, mely során egy dugóhúzószerű, vékony katéterrel próbálják a koponyán belüli eret elzáró rögöt – az ütőéren keresztül – kihúzni. A dugóhúzószerű eszközön kívül próbálkoznak még éren belüli „porszívóval”, mely szintén az artérián keresztül kísérli meg „kiszívni” a vérrögöt. Ezen eljárások mellett léteznek lézeres, valamint ultrahangos vérrögoldó megoldások is.
Noha ezen beavatkozások kivitelezéséhez komoly szakértelem és technikai háttér szükséges, segítségükkel a „terápiás ablak” bizonyos körülmények között akár 8 óra is lehet. Csiba László elmondása szerint ennyi idő alatt technikailag fel lehet készülni, így azoknak a betegeknek, akik nem fértek be a 4,5 órás vénás rögoldási időablakba, ezen korszerű kezelési eljárások a túlélést jelenthetik. Sajnos ezek befogadása és támogatása még nem megoldott Magyarországon.
Az akut stroke kezelés jövőjével kapcsolatosan a Stroke Társaság elnöke elmondta- hazánkban az összes szélütésnek mintegy 1%-t tudják csak vérrögoldó kezeléssel gyógyítani. Ezt a számot a jövőben mindenképpen tovább kell növelni, hogy egyre kevesebb legyen a tragédiák száma. Hatékonyabb szervezéssel, a lakosság felvilágosításával, és a stroke kialakulása és a kezelési idő közötti idő lerövidítésével (pl. a direkt CT-be való szállítás engedélyezésével, a beteg-utak lerövidítésével) jó eséllyel szállhatunk harcba az agyi-érkatasztrófák ellen.
Csiba doktor valószínűnek tartja, hogy a jövőben már egyénre szabott lesz a szélütés kezelése. Lesz, akinél a vénás vérrögoldás, másoknál az ütőeres vagy a mechanikus eszközök, esetleg mindezek kombinációja vezet majd sikerre. A neurológusok már azt is komoly eredménynek tekintenék, ha Magyarországon a vérrögoldó kezelések számát megháromszorozhatnák így legalább 1500-2000 ember részesülhetne ilyen terápiában.


Nagy áttörést jelentene, ha a mentőautók rendelkeznének a kereskedelemben már kapható kisméretű CT berendezéssel, mely segítségével, már a beteg lakásán kiderülne, hogy vérzés vagy érelzáródás okozza-e a tüneteket. Ennek fényében már a helyszínen megkezdődhetne a kezelés, megmentve sok millió idegsejtet.
Magyarországon ugyanakkor komoly problémát jelent a szakemberek hiánya. Éppen ezért komoly előrelépésnek tekinti az elnök a TeleStroke rendszer létrehozását, amely lehetővé tette és teszi a szélütés eredményes kezeléséhez és a pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen konzultációt és ezzel az ellátás késlekedés nélküli elindítását. A TeleStroke segítségével a neurologus 24 órás videó – és hangkapcsolat segítségével a beteget „megvizsgálja,” a CT-ről véleményt mond és a távolból a szó szoros értelmében „látja” a beteg állapotának alakulását.
Az azonnali ellátás, a vérrögoldás számának növelése, az új technikai vívmányok bevezetése, számtalan emberéletet menthetne meg.