A cukorbetegség terápiája
A heveny anyagcsere kisiklással járó esetek kivételével az újonnan felismert cukorbetegség kezelésének első lépése az életmódkezelés, mely magába foglalja a diétát és mozgásterápiát. Ezt követően, amennyiben nem sikerül eredményt elérni, kerül sor a gyógyszeres kezelésre. A cukorbetegség orvoslásában egymásra épül a gyógyszerek adása, (egyes vagy többes kombináció) később, ha szükséges, ezt ki kell egészíteni inzulinnal. A kezelésben ma már fontos szerepet töltenek be a GLP-1 analóg vagy antagonisták, ezek inzulinnal történő kombinációja, illetve a vizelettel a cukor ürülést fokozó szerek is a terápia részét képezik.
Mi a különbség az inzulin és a tabletta között?
Inzulin injekcióval lényegében a szervezetből hiányzó inzulin kerül pótlásra, hiszen hiányában a glükóz nem képes beépülni a sejtekbe, így azok éheznek, és emiatt az anyagcsere folyamatokban zavar keletkezik, a szervezet nem képes megfelelő működésre. Az inzulint egyedül injekcióval lehet bejuttatni, ugyanis szájon át szedve megemésztődne, nem tudná kifejteni a hatását. A gyakorlatban több féle inzulinterápia létezik, és hogy kinek melyikre van szüksége, azt minden esetben a szakorvos dönti el, hiszen a kezelés egyénre szabott, melyet befolyásol a beteg vércukorszintje, életkora, aktivitása, egyéb betegségei stb. Az inzulinok az alábbi dolgokban különbözhetnek egymástól: az inzulinok fajtájában, hatáshosszban, hatáskezdetben, valamint hatásuk csúcspontjában.
A gyógyszeres kezelésnek három nagy csoportja van: léteznek az inzulinhatást javító, az inzulin-elválasztást serkentő, valamint a vizelettel ürülő cukormennyiségét fokozó készítmények. Az első csoport gyógyszerei nem befolyásolják az inzulin szintjét, máshogy csökkentik a glükóz mennyiségét, míg a második csoportban különböző utakon fokozzák az inzulin elválasztását. Ezeken belül ma már több fajta, több hatásmechanizmussal is létezik, hogy melyikre van szükség, az a beteg állapotától függ.
Mikor melyikre van szükség?
1-es típusú cukorbetegség esetén csak az inzulinterápia jöhet számításba, hiszen ekkor az hiányzik az inzulin, ezért azt mindenképp pótolni kell.
A 2-es típusú diabetes kezelésénél a szakorvos szabja meg a kezelést. Általánosságban elmondható, hogy inzulinra akkor van szükség, ha a vércukorszint nagyon magas/nem reagál megfelelően sem az életmódváltásra, sem pedig a gyógyszeres kezelésre. Tabletta szedése akkor indokolt, ha az elsődleges terápia, az életmódváltás után sem normalizálódtak a vércukor értékek. Van, hogy csupán egyféle készítményt kell alkalmazni, ám az is előfordulhat, hogy kombinálni kell több gyógyszert, esetleg inzulinnal együtt szükséges használni- mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.
Természetesen vannak olyan esetek is, amikor a terápia módosítására van szükség: ilyen lehet az állapotban bekövetkező javulás vagy romlás. Ekkor a kezelőorvos a dózis módosítását írhatja elő, sőt, nagyfokú javulás esetén előfordulhat, hogy az inzulin helyett gyógyszert javasol a szakember (vagy fordítva, romlás esetén a gyógyszerről inzulinra kell áttérni).
Vannak ezen kívül olyan esetek, amikor a gyógyszerről csupán átmenetileg kell inzulinra áttérni. Ilyen a terhesség/szoptatás, nagyobb műtét, bizonyos gyógyszerek/betegségek, ezért ekkor mindenképp értesítse orvosát!
Ezekben a helyzetekben lehet szükség az addigi terápia módosítására
- testsúlyváltozás
- más klímájú helyre való utazás
- várandósság/szoptatás
- műtétek
- betegségek, új gyógyszerek
- nagyobb, tartósabb stresszhelyzet
- életkor, diabetes tartam előrehaladta
- a vércukor eredmények változása
Forrás: Cukorbetegközpont
