Budapesten szolidan, a fővároson kívüli albérletpiacon jelentősen erősödő kereslettel, de tavalyhoz képest megfizethetőbb bérleti díjakkal kanyarodik rá a felsőoktatási ponthatárok csütörtöki kihirdetésével induló főszezonra az országos albérletpiac - derül ki az ingatlan.com legfrissebb, részletes elemzéséből.
Több változás is történt az országos albérletpiacon a járvány magyarországi megjelenése óta eltelt időszakban.
Az egyik leglényegesebb tényező, hogy a budapesti albérletpiachoz képest a fővároson kívüli térségekben, különösen a nagy egyetemvárosokban, nagyon komoly élénkülés tapasztalható. Az idén, januártól július közepéig országosan a kiadó lakások iránti kereslet 3 százalékkal nőtt, az előző év hasonló időszakához képest. A vidéki nagyvárosokban ez az arány 13 százalék - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Többéves távlatban is látványos a fővároson kívüli piac felértékelődése, az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest ugyanis triplájára nőtt az albérletek iránt érdeklődők száma.
Kisebbek és olcsóbbak a fővárosi albérletek
Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy július közepén Budapesten átlagosan 140 ezer forint volt a tulajdonosok által kiadó lakások átlagos bérleti díja, ez közel 7 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi 150 ezer forinthoz képest.
Az árcsökkenésben szerepet játszik az is, hogy csökkent a bérlőre váró fővárosi lakóingatlanok átlagos alapterülete, tavaly 55 négyzetméter, idén viszont 53 négyzetméter az átlag.
A kiadó lakóingatlanok egy négyzetméterre vetített átlagos bérleti díja 4 százalékkal csökkent. A különböző városrészek közül a VI., a VII., a VIII., a IX., a XI. és XIII. kerületben július közepén 130-150 ezer forintot tett ki az átlagos bérleti díj és átlagosan 49-55 négyzetméteres lakások vártak ennyiért bérlőre.
A 2021 első hat hónapja során kötött bérleti szerződések alapján Budapesten az egyszobás garzonlakások havonkénti átlagára 100 ezer forint körül alakult. Vidéken ugyanez 70 ezer forintba került - derül ki az Otthon Centrum összegzéséből.
A kétszobás lakások bérleti díja Budapest belvárosában a legmagasabb, itt átlagosan 168 ezer 500 forintért lehetett ekkora lakást találni, míg Budán 147 ezer 500 forint volt a bérleti díj középértéke, a legolcsóbb kétszobás lakásokért a külső pesti kerületekben átlagosan 131 ezer forintot kellett fizetni.
Sokan gondolkodnak úgy, hogy többen bérelnek közösen egy nagyobb lakást, és megosztoznak a szobákon. Egy háromszobás lakásért Budán 210 ezer forintot kértek, a pesti belvárosban az átlagos bérleti díj 178 ezer forint volt, a külső pesti kerületekben pedig 153 ezer forint körül alakult az Otthon Centrum adatai szerint.
A Rentingo.com bérbeadási platform arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy a ponthatárok kihirdetését követően élénk keresletre és lépésről lépésre emelkedő bérleti díjakra lehet számítani. A bérbeadók az első havi bérleti díj mellett általában 2 havi kauciót kérnek a bérlőktől.
Az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján azt javasolják az egyetemistáknak, hogy vis majorként szerepeljen az albérleti szerződésben az is, hogy az egyetemek év közben esetlegesen áttérhetnek az online oktatásra. Ebben az esetben negatív szankciók nélkül legyen lehetőségük felmondani a bérleti szerződést.
Záródik az olló a vidéki és fővárosi albérleti árak között
Záródott az albérletpiaci olló, azaz csökkent a budapesti és az egyetemvárosokban kiadásra kínált lakóingatlanok átlagos bérleti díjai közötti különbség.
Vidéki albérletárak. Forrás: ingatlan.comAz ingatlan.com elemzéséből az is látszik, hogy a nagyobb egyetemvárosok közül Debrecenben 110 ezer, Győrben 108, Miskolcon 85 ezer, Pécsett 99 ezer, Szegeden pedig 100 ezer forintos bérleti díjakkal indul az albérletpiaci főszezon.
Vidéken a kétszobás lakás átlagára 105 ezer forint volt az Otthon Centrum összegzése szerint. Az ennél nagyobb lakásokat jellemzően több egyetemista közösen bérli, vidéken ezzel a megoldással 135 ezer forintos átlagáron tudtak az egyetemisták bérleményhez jutni.
Mi a helyzet az európai egyetemvárosokban?
A budapesti albérlet árakhoz képest akár 60 százalékkal drágábban tudnak csak lakást bérelni a külföldön tanuló magyar diákok, derült ki az Otthon Centrum összegzéséből.
Az Erasmus program keretében ezrével utaznak magyar diákok külföldi egyetemekre, és az egy szemeszterre vagy ennél hosszabb időre tervezők a megélhetési költségekkel szembesülnek először.
„Bármelyik magyarországi árnál nagyságrendekkel magasabb a bérleti díj Londonban” – mutatta be az európai árlista élén álló várost Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője, aki elmondta, a külső városrészekben is 420-672 ezer forintnak megfelelő brit fontot kell egy kis, egyhálós apartmanért fizetni.
Hollandiában Amszterdam a legdrágább, itt 360-540 ezer forintnak megfelelő euróért vehet ki az egyetemista – nem központi helyen – egy egyhálós lakást; Rotterdamban valamivel olcsóbb 270-395 ezer forint közötti az ár, a műszaki egyeteméről híres Delftben 180-314 ezer forintnak megfelelő euró a bérleti díj.
Bécs szintén népszerű az egyetemi hallgatók körében, ahogy minden országban a főváros a legdrágább, itt is nagyjából 200 ezer forinttól indulnak a külső kerületekben a kis lakások, az átlag 240 ezer forintnak megfelelő euró két szobáért. Német nyelvterületen a híres bajor egyetemvárosban, Münchenben még drágább a lakásbérlet, az átlag a városközponttól távolabbi fekvésű lakások esetében 360 ezer forintnak megfelelő euró.