A stroke megelőzéséhez fontos tudni, hogy melyek a betegség kialakulásának legfőbb kockázati tényezői. Az egyik ilyen az életkor, az érintettek többsége 55 éves kor feletti, és a kockázat idősebb korban folyamatosan nő. Emellett nagyon fontos az egészségi állapot is, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció (egy gyakori szívritmus zavar) és a magas koleszterin szint mind növelik a stroke előfordulási gyakoriságát. Kulcsfontosságú tehát, hogy már fiatalkortól kezdve figyeljen magára az ember, kerülje a nagy mennyiségű alkoholfogyasztást, a dohányzást, emellett táplálkozzon helyesen és éljen fizikailag aktív életet. Azok, akiknek a családjában előfordultak már a fenti rizikófaktorok, hajlamosabbak lehetnek a stroke-ra. A kockázati tényezők ellenőrzése rendszeres szűrővizsgálatokkal, laborvizsgálatokkal lehetséges, míg a pitvarfibrilláció EKG-vizsgálattal mutatható ki.
- Magyarországon évente 30-35 ezren szenvednek el stroke-ot. Nagyon fontos, hogy az emberek tájékozottabbak legyenek ebben a témában. A rizikófaktorok csökkentése és az egészséges életmód jelentik az elsődleges megelőzést. Azonban ha a szélütés mégis bekövetkezik, elengedhetetlen, hogy a betegek vagy hozzátartozóik ismerjék a stroke tüneteit, és ha ezek közül akár egyet is észlelnek, azonnal hívjanak mentőt, hogy a beteg a lehető leghamarabb megfelelő kórházi osztályra kerüljön. Ha a beteg nem időben, hanem csak késéssel kerül orvoshoz, csökkennek a rehabilitációs esélyei – mondta Dr. Szapáry László, egyetemi docens; a Pécsi Egyetem Neurológiai Klinika Stroke részlegének vezetője, a Magyar Stroke Társaság elnöke.
A stroke egy összefoglaló kategória, az esetek 80-85 százalékában agyi érelzáródás okozza, aminek következtében az adott ér által ellátott agyi terület nem kap elég vért, infarktus, azaz agyi elhalás következik be. A fennmaradó esetekben vérzéses stroke lép fel, azaz egy ér megrepedésének következtében az agyban vérömleny alakul ki, ez utóbbit nevezzük agyvérzésnek. Míg más betegség, például a szívinfarktus esetében elterjedt, hogy szúró mellkasi fájdalom észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, a stroke tünetei kevésbé ismertek. Bár nem jár fájdalommal, olyan látható jelei vannak, mint a féloldali végtaggyengeség, zsibbadás, a száj hirtelen félrehúzódása, beszédértési, szóformálási nehézségek, hangképzési problémák, hirtelen kialakuló látászavar, és zavartság.
- Ha az úgy nevezett rokkantsági tünetek közül csak az egyik tünet jelentkezik, 70 százalék az esély rá, hogy heveny agyérkatasztrófáról, azaz stroke-ról van szó. Ha a vezető tünetek, azaz a féloldali végtaggyengeség, a beszédzavar és a száj félrehúzódása közül az összes észlelhető, akkor szinte biztos, de legalább 90 százalék esély van a stroke-ra, de már egy tünet esetén is cselekedni kell! Ekkor azonnali ellátásra van szükség. Fontos azonban, hogy ne a legközelebbi kórházat, hanem a legközelebbi stroke centrumot kell felkeresni, hiszen ott lehet a legpontosabban felmérni és kezelni a beteget. Azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy mentőt hívjon, akik tudják, hova kell szállítani a stroke-os beteget. Magyarországon jelenleg 39 stroke központ működik, elmondható, hogy az ország jól lefedett, a betegek nem maradnak ellátás nélkül – tette hozzá Dr. Szapáry László.
A tünetek időben történő felismerése, és a gyors reakció kulcsfontosságú a betegség és a rehabilitáció szempontjából. A stroke típusától és az orvoshoz jutási időtől függően különböző kezelési lehetőségek állnak rendelkezése.
- Agyi érelzáródás esetén az egyik kezelési mód a gyógyszeres vérrögoldás, amikor a betegnek infúzión keresztül vérrögoldót adnak, amely átmossa az agyi ereket, és feloldja a vérrögöt. Ezt a módszert azonban a stroke jelentkezésétől számítva 4,5 órán belül lehet csak alkalmazni, ezért is kiemelkedően fontos tudni, hogy mikor kezdődtek a tünetek. Szóval, ha csak a stroke gyanúja is felmerül, azonnal hívjunk mentőt! Abban az esetben viszont, amikor a legvaskosabb agyi erek vannak elzáródva, akkor gyógyszer helyett katéterrel távolítják el a vérrögöt, ilyenkor a 4,5 órás időkorlát helyett 6 óra az úgy nevezett terápiás ablak. Mindkét beavatkozás esetében elmondható azonban, hogy minél hamarabb kap a beteg megfelelő kezelést, annál nagyobb az esélye a felépülésre, arra, hogy kevesebb visszamaradó tünettel gyógyuljon meg - magyarázza a szakértő.
Ha valaki egyszer már stroke-ot kapott, nagy a kockázata annak, hogy a probléma ismét fellép. A tapasztalatok azt mutatják, hogy hozzávetőlegesen minden harmadik beteg 4-5 éven belül újra szélütést kap, ha nem kap megelőző kezelést. A másodlagos megelőzésnek két formája ismert. Az egyik során gyógyszerekkel próbálják az erek állapotát stabilizálni, egy következő érkatasztrófát elkerülni. Ehhez szükség van a vérnyomás és a koleszterin szint megfelelő stabilitására is. Súlyos érszűkületnél azonban műtéti kezeléssel lehet az érintett területet megtisztítani. Ha a betegnél pitvarfibrilláció következtében a szívből induló rögök okozták a stroke-ot, akkor a későbbiekben folyamatos vérhígító kezelés, azaz antikoaguláns kezelés szükséges. Ma már elérhetők olyan modern, szájon át bevehető véralvadásgátló terápiák, melyek hozzájárulnak a betegek kényelméhez, életszínvonaluk javításához és az egészségük megóvásához.
Minden ötödik stroke által bekövetkezett halálozás megelőzhető lenne, foglalkozzon az egészségével, és legyen tisztában a stroke tüneteivel!
(Forrás: Magyar Stroke Társaság)
