Meglátjuk-e a pozitívumokat is a járvány időszakban?
Noha az emberek több mint felét érintette negatívan a koronavírus-járvány, észrevesszük annak pozitív hatásait is – mutat rá az NN Biztosító kutatása. A megkérdezettek válaszaiból kitűnik, a bizonytalanságot éljük meg a legrosszabbul, ugyanakkor az összezártság közelebb hozta egymáshoz a családokat, sőt a hobbijainkra és az önfejlesztésre is több időt szentelünk – igaz, ehhez szükséges az anyagi biztonság megléte is.
A magyarok csaknem fele (49 százalék) igyekszik a lehetőségekhez képest megőrizni a járvány előtti életmódját, ám 71 százalékuk saját bevallása szerint szabálykövető és tiszteletben tartja a járványvédelmi intézkedéseket – derül ki az NN Biztosító kutatásából.
A karantén néha embertpróbáló. Fotó: Depositphotos
A válaszokból így messze nem az a népvélekedés látszik, miszerint a magyarok pusztán csak át akarják vészelni valahogy a járványt, sőt, a legtöbben aktívan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy mindez milyen hatással volt és lesz az életükre. A megkérdezettek 55 százaléka mondta azt, hogy negatívan érintette a világban kialakult helyzet, ugyanakkor 45 százalék legalább egy olyan pozitív változást is kiemelt a saját életében, amely a korlátozások következtében alakult ki. A sokszor borúlátónak elkönyvelt magyar lakosság tehát még ebben a helyzetben is meglátjuk a jót.
Miközben a kutatásban résztvevők közül minden harmadik embernek (33%) megcsappant a háztartásszintű jövedelme, illetve 37 százaléknak a megtakarításra fordítható eszközei is csökkentek a járvány megjelenése óta, sokan számoltak be a szabadidejük, a sportolásra és a családra fordítható idejük növekedéséről. A családdal töltött órák száma tavasz óta minden negyedik megkérdezett esetében emelkedett, amit háromnegyedük kifejezetten pozitív változásként élt meg.
Emellett a válaszadók 17 százaléka számolt be arról, hogy több lett a szabadideje, amit kétharmaduk örömmel érzékelt (szemben a negatívan érintett 9 százalékkal). A válaszok alapján a felszabadult időt is sokan tudják értékesen magukra fordítani: 11 százalék mondta, hogy többet sportol és edz, illetve 24 százalék tanult meg valami újat, sajátított el új készséget a járvány kezdete óta. Ehhez kapcsolódóan ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a válaszadók negyede úgy érzi, egészségtudatosabb lett a járvány alatt.
Nem csak több időt tudunk azonban a szeretteinkkel és a hobbinkkal tölteni, de jobban is értékeljük ezeket a jó perceket, órákat. 47, illetve 42 százaléka mondta a megkérdezetteknek, hogy a járvány óta jobban értékeli a szeretteivel vagy a szabadban töltött időt.
Rég játszottunk annyit, mint a karanténban. Fotó: Depositphotos
„A megkérdezettek 64 százaléka mondta nekünk, hogy a bizonytalanság viseli meg leginkább a járványidőszakban. Ezért nagyon fontos, hogy tovább erősítsük az öngondoskodás üzenetét, hogy lehetőségeihez mérten mindenki igyekezzen bebiztosítani magát és családját a váratlan helyzetekre. Az NN küldetése, hogy ebben nyújtsunk releváns támogatást: megtalálni, miként teremtheti meg magának mindenki ezt a fajta biztonságot” – mondta a kutatás kapcsán Baranyai Dávid, az NN Biztosító igazgatósági tagja.
A karantén időszakában az összezártságról a megkérdezettek 33 százalékának volt pozitív élménye, míg 20 százalékuk inkább negatívan élte meg azt. A járvány okozta változásokat a megkérdezettek háromnegyede-négyötöde tartósnak gondolja. A járvány kitörése óta a 24-59 éveseknek nőtt a pénzügyi tudatossága: 50 százalékukban felmerült a kiadásaik racionalizálása, minden második megkérdezett pedig komolyan kalkulál valamilyen rendszeres megtakarítás elindításával. Az egzisztenciális visszaesést megélők elsősorban kiadásaikat próbálták meg csökkenteni, harmaduk hozzányúlt a nem lekötött tartalékához, azonban csupán 8 százalék nyúlt hozzá a hosszabb távú megtakarításaihoz. A megkérdezettek 72 százaléka szerint a rugalmasság segít túlélni a járványhelyzetet, de 71 százalékuk szerint a több megtakarítás és az anyagi biztonság is ilyen: a megkérdezettek 17 százalékának segített, míg 54 százalék érzi úgy, hogy segített volna.
Nőként sokat kombinálunk, ami időnként bosszantó, de néha nem is rossz szokás. Kiváltképp akkor, ha olyan szituáció előtt állunk, mint egy lakásból való költözés az új családi házba.
Az otthoni tartós szőrtelenítés egyre népszerűbb megoldás azok körében, akik szeretnének hosszú távon megszabadulni a nem kívánt szőrszálaktól anélkül, hogy időt és pénzt áldoznának drága szalonkezelésekre.
A hálószoba sokkal több, mint egy hely, ahová aludni járunk. Ez az otthon legintimebb tere, ahol kikapcsolódunk, megpihenünk, és új energiával töltődünk fel. Éppen ezért fontos, hogy a berendezése ne csak ízléses, hanem funkcionális és kényelmes is legyen. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat, hogy a hálószobád ne csak szép, hanem élhető és nyugodt tér is legyen.
A szobakennel sok gazdi fejében még mindig a „bezárás” fogalmával él együtt, pedig valójában épp az ellenkezője: egy jól bevezetett kennel nyugalmat, stabilitást és biztonságot ad a kutyádnak.
Nőként nem mindig könnyű helytállni a mindennapokban, hiszen a munkahely mellett többnyire rájuk hárul a háztartás vezetése, a főzés és a gyereknevelés is.
A 2015-ben bevezetésre került megyei matricák az elmúlt egy évtizedben egyértelműen igazolták létjogosultságukat, hiszen már jó ideje vezetik az eladási statisztikákat. Érdemes tehát megvizsgálni azt is, mi okozza ilyen mértékű keresettségüket.
A kundalini jóga a kedvesség és a tudatosság jógája, ebből adódóan ideális a gyengédebb nem képviselői számára. De miben és hogyan segíthet nekünk? Hogyan járul hozzá ez a jógaforma a belső tér megtapasztalásához? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
