Leggyakrabban a megélhetés, a munka, az anyagiak foglalkoztatnak bennünket, mégsem ezek, hanem a családi és párkapcsolatok határozzák meg, hogy boldognak érezzük-e magunkat. Ez olyannyira így van, hogy bár a karrierünkkel és az anyagi helyzetünkkel vagyunk általában a legkevésbé elégedettek (42 és 31%-ban), ha a családi, baráti és párkapcsolatainkat rendben érezzük, sőt az egészségünk is rendben van, a munkahelyi és pénzügyi gondok sem fosztanak meg minket a boldogságtól.
Félünk a magánytól, mégsem beszélgetünk
A válaszadók visszajelzései szerint tehát kapcsolataink határozzák meg, hogy mennyire érezzük boldognak magunkat. Még tovább nehezíti azonban a helyzetet, hogy azok között, akik boldogtalannak érzik magukat, gyakrabban üti fel a fejét az aggodalom az egyedüllét, a családi kapcsolatok vagy a párkapcsolat megromlása miatt. Míg az egzisztenciális aggodalmakat tekintve viszonylag kicsi a különbség a boldogabbak és boldogtalanabbak között (60 és 68%), a kapcsolatok megromlásánál már 12-19 százalékpontos különbségek tapasztalhatók.
Ráadásul a magukat boldogtalannak tartók sokkal kevesebb dolgot osztanak meg a hozzájuk közel állókkal, pedig a megkérdezettek 88 százaléka kiemelten fontosnak tartja a nagy beszélgetéseket, mert szerintük ezek nem csupán a lelki teher megosztása miatt jók, hanem akár megoldási javaslatokat is kaphatunk ilyenkor.
Mi a helyzet a tartós boldogsággal?
Kapcsolataink nem csupán a jelen boldogságérzetét határozzák meg: a megkérdezettek többségénél a párkapcsolat és a család az időskori boldogság záloga. Ezt az egészséggel összefüggő tényezők – a káros szokások kerülése, a szellemi aktivitás fenntartása –, majd az időskori anyagi biztonság megteremtése követik a sorban. Utóbbi kapcsán erősen jelennek meg olyan aggályok, mint a pénzügyi problémák felbukkanása, a munkahely elvesztése, újabb gazdasági válság miatti megélhetési gondok, amelyek beárnyékolhatják a boldog időskort.
− A felmérésünk legfőbb megállapítása, hogy a többség nemcsak megélni szeretne időskorában, hanem boldogan szeretnénk élvezni ezeket az éveket. Ehhez azonban már ma is tennünk kell, legyen szó az egészségünk megóvásáról, a kapcsolataink ápolásáról, vagy épp a későbbi anyagi biztonságunk megteremtéséről. Mindebben viszont úgy tűnik, a napi anyagi és munkahelyi problémák sokszor feltartóztatnak bennünket, amire érdemes lehet tudatosan odafigyelnünk – mondta Baranyai Dávid, a 170 éves múltra visszatekintő, holland gyökerű biztosító hazai értékesítési vezetője.
Az időskori anyagi biztonság kapcsán a kutatás válaszadóinak többsége (37%) mondta, hogy már 20-29 évesen elkezdett előre takarékoskodni, átlagosan pedig a legtöbben 33 évesen teszik meg az első nyugdíjtakarékossági lépéseket. Kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása azonban csak keveseknek van közülük, sokan továbbra is készpénzben vagy más megtakarítási formában tesznek félre az államilag támogatott konstrukciók helyett.
-
- Kép pixabay
Az állami nyugdíj szinte kizárólagos szerepe a most nyugdíjba vonulók körében ma még megkérdőjelezhetetlen. De vajon hogyan képzeli el nyugdíjas éveit a fiatalabb korosztály, miből lesz pénzük a jövő nyugdíjasainak? Többek között erre kereste a választ egy felmérés.
