Gyerekként a világ legtermészetesebb dolga szaladgálni, fára mászni, bújócskázni, mászókázni, kergetőzni, focizni… Ekkor még nem a napi sportszükséglet, a stresszűzés vagy a „bikini body” a motiváció, hanem kizárólag az öröm. Ráadásul gyerekkorban egyszerűen muszáj mozogni, a legtöbb gyerek úgy van programozva, hogy eleve aktív, magától mozgékony. (Ugyan szülőként mi el tudjuk rontani őket, de az alaphelyzet mégiscsak ez.) Később azonban megváltozhat a helyzet.
Mindig irigyeltem a férjem, aki hetente kétszer focizik a barátaival, vagy kosarazik a barátok haverjaival, netán teniszezik. Míg én zsírégető aerobikra megyek, a sport számára játék. Van némi különbség, nem? Ráadásul borítékolható, hogy ki megy nagyobb kedvvel, tehát ki lesz kitartóbb és így eredményesebb – bármit is tekintünk eredménynek.
Az alakformálás az utóbbi időben (vagy már réges-rég?) túlzottan hangsúlyos lett, és ettől elsikkadnak olyan dolgok, amelyek távolról sem lényegtelenek, de mégsem azok alapján ítéljük sikeresnek az edzéseinket, megtérülőnek a befektetett energiánkat. Elhangzik-e valaha az, hogy: „Megyek, gyúrok egy kicsit az immunrendszeremre vagy az önbizalmamra!”, esetleg: „Ma a kitartásomért edzek egy jót!”? Pedig egyik sem kevésbé fontos, mint a bicepsz vagy a lapos has…
Mindezt azért írom le, mert az egyik leggyakoribb oka, amiért nem tart ki valaki a rendszeres edzés mellett, hogy nem elég átütő az eredmény. „Sose lesz olyan a vádlim, mint az edzőnek!” – úgy érezhetjük, nem éri meg ennyit belefeccölni. És olyankor persze tökéletes kifogás a „nincs időm” és a „nem érek rá”.
Pedig nagyon is megéri!
Először is: a mozgás akkor is pozitív hatású a szervezetre, ha nem fogyunk tőle! Sőt, egy kis súlyfelesleg kevésbé egészségtelen, mint a mozgásszegény élet. Arról nem is beszélve, hogy a rendszeres edzés valóban fiatalon (egy idő után pedig fiatalosan) tart. Segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek nagy részét, a magas vérnyomás kialakulását, sőt, még a daganatos betegségek kockázatát is jelentősen csökkenti. Ráadásul határozottan jobb szellemi teljesítményt is nyújt az, aki mozog. A középiskolás diákoktól az idősödő Alzheimer-betegekig vizsgálva egyértelműen kimutatható a fizikai aktivitás szellemi frissességre gyakorolt pozitív hatása.
Tovább is van, mondjam még?
Az edzésnek köszönhetően csökken a szervezetünkben a stressz-szint, a mozgástól az ember jobban alszik. És aki kipihent, az aktívabb, jobb kedvű, és mindez segítségünkre van abban is, hogy könnyebben birkózzunk meg a feszült helyzetekkel, a mindennapi élet kihívásaival.
Mindezt csak úgy mellékesen soroltam fel, hogy legyen valami a mérleg másik oldalán is a szép vonalak mellett, mert amitől ez garantáltan működik majd, az az öröm. Az, ha élvezitek az edzést. Ha szeretitek, amit csináltok, jól érzitek magatokat közben.
Megtaláltátok már az igazit? Ha nem, akkor keressétek kitartóan! Azt mondják, segít, ha felidézitek, hogy mit szerettetek gyerekkorotokban. Sportjátékot, atlétikát, balettórát? Keressetek valami hasonlót a kiskori kedvenchez!
Ehhez nyújthat nagy segítséget nektek a Sportkártya kiváltása. Országszerte több mint 200 elfogadóhelyen használhatjátok, és a választható sportok, óratípusok listája is olyan hosszú, hogy bárki megtalálhatja a neki tetsző, a neki örömet okozó elfoglaltságot. Bővebb információért látogassatok el a Sportkártya honlapjára: www.sportkartya.eu
Kezdjetek el mozogni még ma!
