Agykutatók kimutatták, hogy a magas zsír- és cukortartalmú, valamint bizonyos szénhidrátokban gazdag élelmiszerek az agynak ugyanazt a régióját aktiválják, mint a kábítószerek, így nagy az esélye annak, hogy cukorfüggővé válunk. A diabétesz egyre inkább népbetegségnek számít.
A túlzott édességfogyasztás érzelmi problémákban is gyökerezhet. Az édesített élelem befolyásolja a stresszhormonok működését, és ideiglenes megnyugvást nyújthat. A finomított cukor feldobottságérzetet ad, ám hosszú távon depresszióra hajlamossá teheti az embert. Vannak kutatások, amelyek társadalmi méretekben korrelációt véltek felfedezni az egy főre jutó cukorfogyasztás emelkedése és a depressziós betegek számának növekedése között.

A cukrozott ételekkel és italokkal bevitt kalóriákat tápérték szempontjából gyakran nevezik „üres kalóriáknak”. A multik gyártósorairól legördülő készételekben állandó összetevő a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, többek közt ketchupba, salátaöntetbe, sajtba, mogyoróvajba, kólába adagolják. A fruktóz ugyanis kétszer olyan édes, mint a glukóz (ez a finomított cukor két eleme).
Éppen a fruktóz az, ami megkülönbözteti a cukrot más szénhidrátokban gazdag ételektől, mint például a kenyér vagy a burgonya, melyek lebomlás után glukózzá válnak. A kukoricaszirup és a cukor glukózként és fruktózként végzi emésztőrendszerünkben – írta a New York Times, amely egész oldalas cikket szentelt a témának.

 A glukóz feldolgozásában rendszerint a szervezet összes sejtje részt vesz, míg a fruktózéban csak a máj, amelyre így a cukorbevitel nagyobb terhet ró, mint a keményítőkből szerzett kalóriák. Mi több, ha túlzott mennyiségben és sűrű időközönként fogyasztunk cukrot, a máj zsírrá (palmitát zsírsavvá) alakítja a fruktózt. Ekkor alakul ki az inzulinrezisztencia: az inzulinérzékeny szövetek – máj, agy, izomszövet, zsírszövet – inzulin jelenlétében kevesebb glukózt tudnak csak felvenni, ami miatt a szokásosnál nagyobb inzulinmennyiségre van szükség, hogy az anyagcsere megfelelő mértékben menjen végbe. Ezt a hasnyálmirigyben lévő Langerhans-szigetek béta-sejtjei egy ideig képesek pótolni – csakhogy a megnövekedett inzulinszint elősegíti a tumorképződést.
Az ilyesfajta súlyos anyagcserezavarokat fő kockázati tényezőkként tartják számon a 2-es típusú diabétesz és szívelégtelenség kialakulásában. A 308 milliós lakosú Egyesült Államokban becslések szerint 75 millió az anyagcsere-rendellenességben szenvedők száma.

 Szakértők úgy látják, ebben a májon keletkező zsírszövet a ludas, ennek kialakulását pedig a cukorban dús étrenddel magyarázzák, habár a genetikai hajlam sem kizárható. A májban létrejövő palmitát növeli a koleszterinszintet is, ami szívbajt okozhat. A rákbetegségek 80 százaléka mutáció és környezeti hatás eredménye, melyek felgyorsítják, illetve utánozzák az inzulin működését a ráksejtekben, véli Lewis Cantley, a Harvard Egyetem professzora. Bár a magas inzulinszint rákkeltő hatását sokan vallják a szakemberek közül, a tudományos konszenzus jelenleg nem von egyértelmű egyenlőségjelet az inzulinrezisztenciát előidéző cukor és a rákos megbetegedés között.
K. L.

Duplájára nőhet
Magyarországon mintegy 700 ezer diagnosztizált cukorbeteg van, becslések szerint nagyjából ugyanennyien lehetnek azok, akiknél még nem azonosították a betegséget, s ugyancsak 700 ezer körüli azok száma, akiknek a vércukorértékei már emelkednek; ők a „cukorbetegség előszobájában” vannak – mondta el Jermendy György, a Magyar Diabetes Társaság vezetőségi tagja az MTI-nek.

 A szakember – aki Magyarországot képviselte Koppenhágában, a dán EU-elnökség keretében április végén tartott kétnapos európai diabétesz vezetői fórumon – utalt arra, hogy a cukorbetegek mintegy 90-95 százaléka a 2-es típusú, felnőtt- vagy időskori cukorbetegek körébe tartozik, számuk az utóbbi időben meredeken nő, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik. Ennek oka egyértelmű: helytelen életmód, helytelen táplálkozás s ezzel összefüggésben a testsúlygyarapodás. A dániai fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy itt az ideje tenni valamit, és visszaszorítani a cukorbetegséget. A kulcs a megelőzés, az elhízás elleni küzdelem – hangsúlyozta a szakember, aki kitért arra is, hogy a Magyar Diabetes Társaság 2011-ben kidolgozta a nemzeti diabéteszprogramot, de életbe lépéséhez és működtetéséhez jelentős anyagi forrásokra lenne szükség, s egyelőre nem tudni, ez honnan lesz meg. Cselekvés hiányában viszont a következő 20–25 évben világszerte, így Magyarországon is megkétszereződhet a cukorbetegek száma.
– kk –

forrás: Piac&Profit Magazin NHD melléklet 2012 május