Egy felmérés szerint átlagosan 20 percet tölt olvasással naponta a 15–74 év közötti magyar lakosság, ugyanannyit, mint amennyit például reggelizéssel. Míg azonban a megkérdezettek négyötöde eszik reggel, olvasni csak minden negyedik olvas. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2009–2010-es időmérleg-vizsgálata eredményeinek adatai szerint a megkérdezettek 26 százaléka olvas, ők 76 percet naponta. Így jön ki a teljes népességre a 20 perces átlag. Összehasonlításképp: a tévézéssel töltött napi átlagidő 135 perc, internetezésre pedig 12 percet szánunk.
Ennek ellenére a Kultography.hu kutatása szerint – a tavalyi eredményekhez hasonlóan – az olvasás még mindig a legkedvesebb kulturális elfoglaltságnak számít, hiszen a válaszadók több mint 18 százaléka voksolt a könyvekre – adta hírül az MTI. A kirándulások, a mozi, a színház, a koncertek és a szabadtéri rendezvények egyaránt 12-13 százalékos támogatottságot élveznek. A válaszadók közel 10 százaléka az esti filmnézést, 2 százaléka pedig a közösségi sporteseményeket nevezte meg kedvenc időtöltésnek.
A könyvek top tízes listáján – a KSH felmérés szerint – 2008 és 2011 között a többi között a Harry Potter-könyvek és az Alkonyat-vámpírregények, magyar szerzők közül pedig Lőrincz L. László, Nemere István és Vavyan Fable kötetei szerepeltek.
A kutatók szerint az emberek minden korban alapvetően ugyanolyan könyveket keresnek: a lebilincselő történetek vonzzák a legtöbbeket. A „lebilincselő" azonban mást jelentett régen, és mást ma, amikor a könnyen fogyasztható, kevés szellemi erőfeszítést igénylő írások, lektűrök és a megfelelő marketinggel támogatott „sztárírók” művei fogynak leginkább.
Elég hosszú ideje beszélnek már a Gutenberg-galaxis végéről, legutóbb az olcsó e-könyv-olvasók kapcsán kezdték temetni a papír alapú olvasást. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az olvasási szokások a papír- és elektronikus könyvek használatának egyfajta keverékévé válnak. Míg a tudományos kutatásban és az alapvető információszerzésben az interneten fellelhető tartalmak egyértelműen átvették a vezető szerepet, a többség szépirodalmat nem szeret képernyőről fogyasztani.
Az olvasási szokások változásával a könyv, csakúgy, mint egyszer régen, különlegességgé, csemegévé válhat. Természetesen a kicsi és kényelmes e-bookok terjedése változtat ezen, de szórakoztató olvasás egyelőre még a nyomtatott könyvek terepe. Persze ott van az elektronikus szöveg számtalan előnye: a nem lineáris struktúra sokkal inkább alkalmazkodik az ember gondolkodásához, mint a lineárisan haladó nyomtatott szöveg; egyszerűbb és gyorsabb a keresés, könnyebb az anyag újrastrukturálása, s mindehhez kevesebb helyre, időre és (jó esetben) pénzre van szükség. De ez már az olvasás „új válfaja”, melynek elsődleges célja az információszerzés- és megosztás, lényegi eleme pedig közösségi volta: a weben az olvasás és az írás összekapcsolódik a felhasználók közötti kapcsolatfelvétellel, a kapcsolattartással, a kommunikációval – fejti ki Kálmán Veronika „Az olvasási szokások változása” című tanulmányában.
– timár –
Hangoskönyv
Tágabb értelemben véve az irodalomfogyasztáshoz tartoznak olyan tevékenységek is, amelyeknek már semmi közük az olvasáshoz. A hangoskönyvek egyre nagyobb népszerűségéért okolható az is, hogy az emberek többsége manapság legalább két dolgot csinál egyszerre. Az autóban, utazás közben, a konyhában, vasalás alatt akkor is lehet könyvet hallgatni, ha egyébként erre nem szánnánk időt. Hogy egyenjogúként ismerik el, azt bizonyítja az is, hogy az idei, XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon már az év – hangoskönyvben használt – hangját is megválasztották. A közönségszavazatok alapján az Év Hangja-díjat Mácsai Pál nyerte el, aki többek között Örkény István Egyperceseinek a megszólaltatója.
