Nem kellett kétszer kérdezni, hogy írnék-e ezzel a címmel - már írom is! Mivel: 1. élettanilag a  létfenntartás mellett a fajfenntartás  a legerősebb késztetésünk (közismert, hogy nem egy élőlény az életét is kockáztatja a fajfenntartásért), 2. lelkileg  a szeretet  a legerősebb érzés - s könnyű belátni, hogy szerelembe esve  mekkora ez a két erő együtt!

Erről a témáról, nemcsak mint ezoterikus pszichológus szólok, de mint asztrológus, energo-informatikus, grafológus, homeopata, mediátor, pedagógus, szexológus, tanácsadó is. S mindezt és még sok más egyebet (lásd: csikyantal.uw.hu) azért tanultam össze, mert megtapasztaltam, hogy ivarérett klienseim túlnyomó többségénél szerelmi és/vagy szexuális probléma húzódik meg az egészen más jellegű tünet, szindróma (tünet-együttes), vagy zavar, illetve betegség hátterében (a még vagy már nem ivarérettek közül pedig meglepően soknál).

Ám beszélnem kell még néhány szó jelentéséről, értelmezéséről, hogy pontosabban érthessük egymást. Tehát:

1. A szexualitás nem csak a nemi érintkezést, a szeretkezést jelenti, bár a rövidebb - szex - alakját szinte kizárólag ilyen értelemben használjuk (szexelni, sőt: ne szexuálj ki velem). A szexualitás a nemiséget jelenti a maga teljességében (pl. a kislányok piros, a kisfiúk kék ruhái, játékai; férfi, illetve női késztetések, szerepelvárások, stb.), s hogy ez milyen kizárólagos, vitathatatlan jelentésű, azt azonnal megérezzük-megtapasztaljuk, ha például nem egyértelmű valakinek ilyen  szempontból a megjelenése, viselkedése.

2. A szerelem akkor is magába foglalja a szexualitást, ha nincs testi kontaktus (az ún. plátói, vagy beteljesületlen, illetve táv-, stb.  szerelemben is egyértelműek például a nemi szerepek), de szexuális élet élhető szerelem nélkül is. Ez a mondat túl töményre sikerült,  "hígítsuk" egy kicsit. Csetelésnél, levelező-partnertől ezért kérünk-kapunk fotót (hogy legalább látható legyen, milyen nő/férfi az illető), illetve, ahogy csak kicsit is másként kerül közelebb hozzánk érzelmileg a munkatársunk, főnökünk, tanárunk, sógorunk - rögtön férfiként/nőként is látjuk az illetőt, s mi magunk is kezdünk a nemünknek megfelelően (=szexuálisan) viselkedni előtte. S ami a tömény mondat második felét illeti, bizony nagyon jó kis szexuális élet élhető (egy darabig és nem mindenkinek - teszem hozzá azonnal) szerelem nélkül is. Erről még lesz szó.

3. A kölcsönös, ilyen szempontból tehát beteljesült szerelem nem zárja ki a szexuális élet zavarát, egyik vagy mindkét fél részéről teljes ellehetetlenülését sem (ez utóbbi nagyon rossz hatással van viszont a szerelem minőségére). Nászéjszakai impotenciának hívta a szakma is azt a (jó esetben nyom nélkül elmúló) erektilis diszfunkciót, amit sok férfinél az váltott ki, hogy akkor lehetett és kellett szeretkeznie először a feleségével, teljesítmény-kényszer és más zavaró tényező mellett. Borjúkötélen pedig az (előrehaladott) áldott állapotban lévő, illetve nemrég szült nő férje volt.

4. A szerelmesek nem lehetnek barátok. Vállalom a vitát! Gondoljuk csak meg: amíg a szerelem tart, addig a rivalizálás, a titkolózás, a teljes kiismerhetetlenség szándékos megőrzése, a másik minél teljesebb bekebelezése iránti vágy, a "két önzés titkos párbaja"  elfogadható - mindez összeegyeztethetetlen a viszont a barátsággal. Érezhetik úgy a szerelmesek, hogy ők barátok is - de éppen a leírtak miatt nem lehetnek azok.

5. Volt szerelmesek sem lehetnek barátok. Sietve leírom: lehetnek jó pajtások, társak, szövetségesek, partnerek - de barátok nem. A tudattalanban ugyanis hat, működik az eredeti felállás. A volt szerelmesek közül az egyiknek lehet annyira fontos továbbra is a kapcsolat, hogy az is jobb a semminél, ha "legalább" barátok maradnak, a másik meg (etikailag nem egyértelműen) belemegy ebbe. A barátság teljesen egyenjogú feleket tételez fel, ezért sem jöhet létre sem a szerelemben (hiszen ott éppen az az egyik tét, hogy aktuálisan legalábbis  ki az egyenjogúbb),  sem  a szerelem romjain, mert azok mérgezettek a barátság szempontjából.

Ennyit a fogalmakról s az alapelvekről.

Kicsit eltér a témánktól, de leírom, mert kötődik ide, hogy igazi, teljes értékű barátság csak azonos neműek között jöhet létre - ahogy igazi, teljes értékű szerelem csak különböző neműek között. Ezért a mondatért is vállalom a felelősséget, a másság elfogadása mellett. Az azonos neműek között csak az a kapcsolat tűnik a kívülálló számára igazinak, teljes értékűnek, amely éppen azért nem az, mert legalább az egyik fél lemondott valamilyen így is meglévő,  jogos vágyáról... Tessék ezt végiggondolni.

De térjünk csak vissza a barátsághoz. Különböző neműek között azért nem lehet igazi barátság, mert vagy csak akadályozza, kizárja valami a szerelem létrejöttét (A barátom nőjével? A barátnőm pasiját csaklizzam el?), vagy lehetetlenné teszi azt a feromonális összeférhetetlenség (ez az az önazonosító szaganyag, amit - tessék fogódzkodni! - a növényvédő szakemberek fogamzásgátlóként használnak a rovarok között!). Ez az a megalázó állapot, amikor tudjuk és érezzük, hogy ő a másik felünk, a jobbik énünk - de testileg nem kívánjuk, nem tudunk beindulni rá...

dr. Csíky Antal