Behúzott nyakkal merem csak azzal kezdeni, hogy engem az autó kizárólag a praktikum szempontjából érdekel(t). Legyen négy kereke, ne hagyjon cserben, férjünk el benne, ahányan épp vagyunk, vigyen el A-ból B-be. Persze nem mindegy, mennyiért teszi mindezt, mibe kerül a fenntartása, mennyi üzemanyagot fogyaszt, mekkora tétel a biztosítása.
Értetlenül figyeltem a többieket, akik nagy hévvel érveltek egy-egy típus, szín, vagy felszereltségi részlet ellen, vagy mellett, amikor éppen kocsit váltottak. Nem mindegy, milyen színű, úgyis benne ülök, nem kívülről nézem. Ám minél több információt szerzek erről a területről, annál inkább árnyalt a kép. Belátom már, akad néhány egyéb paraméter is a fentebb soroltakon kívül, amit nem árt figyelembe venni.
Nemrég jelent meg egy újabb felmérés eredménye, melyben a klasszikus kérdéseken túl, mint például az autóvásárlási szempontok, olyan területeket is vizsgáltak, amelyekről ritkán hallunk, pedig érdekesek. Mennyire befolyásol minket a választásban a fenntarthatóság, szoktunk-e nevet adni a kocsinknak, mi alapján választunk színt, és ez függ-e például a beosztásunktól? Mennyire engedjük el magunkat a kocsi védettségében, szoktunk-e káromkodni, illetve mi a helyzet a nőket érintő sztereotípiákkal?
A fiatalok sötétebb, az idősebbek inkább a világosabb színeket kedvelik
Kiderült, hogy a fiatalabb korosztály leginkább a sötét autószíneket kedveli, az idősebbek között inkább a piros, a fehér és szürke, valamint a natúr színek népszerűek. A válaszadók közel fele leginkább utánaolvas, körbekérdez, ha autóvásárlásról van szó, közel harmada hozzáértő családtagtól kér segítséget, és csak minden ötödik vásárol egyedül autót.
Ritkán eszünk, gyakran káromkodunk az autóban
A felmérés szerint a sofőrök több, mint fele (54%) soha nem eszik az autójában. Ismét megdőlt egy sztereotípia, nem a nők teszik ki a másik fél jelentős részét! A hölgyeknek mindössze 9% tart harapnivalót a kocsiban. (Arra nem tért ki a vizsgálat, mi a helyzet akkor, ha óvodás gyerekek is vannak a családban...)
Nemrég (május 11.) volt a Közlekedési Kultúra Napja. Sokat beszéltek arról, mennyire vagyunk szabálykövetők, előzékenyek, hogyan viselkedünk vezetés közben.
Elszomorító a helyzet, és sajnos, az itt idézett felmérés is ezt támasztja alá. Eszerint a városban élő férfiak háromnegyede naponta káromkodik a volán mögött. De ugyanez igaz a "gyengébb nemre" is! Kisebb településeken ez az arány "csak" kétharmad. Ahogy idősödünk javul a tendencia.
„A fiatalok káromkodása gyakoribb, aminek azért az erőfitogtatás az elsődleges motivációja. Gyakran tapasztalható, hogy a férfiasság kifejezésére is ezt a módszert alkalmazzák, szinte kötőszóként. Gyorsan célba érni, hamar megoldani, a fiatal vezetőknél gyakoribb ez az elgondolás."
A kor előrehaladtával a vezetés tekintetében is nő a türelem. Az elfogadás – mint tény – az idősödő személyiségben bölcsen előtérbe kerül” - mondja Timár Zita, pszichológus.
Dőlnek-e a sztereotípiák?
A nők csaknem fele, ám a férfiak 30 százaléka is nevet ad az autójának!
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a sofőrök szerint jogosak-e a női vezetőkről szóló negatív kommentek. A férfiak 71 százaléka szerint a becsmérlő megjegyzésekben van igazság, de hozzáteszik, hogy a férfiak is bénáznak. Ami meglepett, hogy a nők több mint fele gondolja úgy (56 %), hogy jogosak az őket ért általános lehúzó megjegyzések!
A sztereotípiákra alapozva azt gondolnánk, hogy a nőknek inkább a külcsín és a belső dizájn a fontos egy autónál, míg a férfiaknak inkább a praktikum és a fogyasztás, azonban a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nőknek és a férfiaknak is egyaránt a megbízhatóság az elsődleges szempont. A nők többségének (73%) a fogyasztás is nagyon fontos feltétel. A férfiak közel felének számít az autó márkája, míg a női sofőrök harmada tulajdonít csak jelentőséget ennek.
„A társadalmi, gazdasági helyzettel kapcsolatos „megküzdések” is befolyásolják az autóválasztást.
A fiatalok és a középvezetők esetében a márka, a forma fontos lehet, ami akkor kerül előtérbe, ha a dominancia kifejezéséhez még erre is szükség van. Az autó választása sok esetben státuszszimbólum.
Magabiztosabbá, erősebbé teszi a vezetőt, így éli meg. Kiegyensúlyozottságról, racionális ténykezelésről szólhat, amikor a biztonság és a fogyasztás meghatározó egy vezető életében” - mondja Timár Zita, pszichológus.
Környezettudatosság!
A kutatás a fenntarthatóság témájára is kitért. Reménykeltő, hogy a válaszadók 88 százalékának fontos a környezetvédelem. Ezen a területen a legnagyobb a változás a 10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest.
