Az ember nem tud gondoskodni rászoruló szerettéről, ha ő maga nem egészséges.

Betty Suitt ötven éves volt, sokat dolgozott, utazott, imádott színházba járni. Mikor édesanyja beteg lett, a napi teendők mellett már csak dolgozni maradt ideje. Mikor a sok stressztől égni kezdett a gyomra, nem is lepődött meg igazán. Egy évet várt, mielőtt kivizsgáltatta magát, reflux betegsége volt, írja az msn.com.

Azok közül, akik családtagjaikról, szeretteikről gondoskodnak, sokan betegszenek meg. Mivel minden figyelmükkel a másik felé fordulnak, magukat elhanyagolják, nő a szívbetegség kialakulásának kockázata, könnyebben lesznek depressziósok. Ezek miatt a kockázatok miatt fokozottan érdemes magukra figyelniük.  

A másokról gondoskodóknak egyes kutatások szerint 15 százalékkal gyengébb az immunrendszere, mint azoknak, akiknek nem nyugszik ilyen felelősség a vállán. A hosszú távú feszültség elnyomja a sejtek védekezési képességét, így könnyebben kapnak el vírusokat, és nehezebben győzik le a betegségeket. Kutatók szerint ezek az emberek sokkal hajlamosabbak a megfázásra, de a rákra is.  

Mindig érdemes kérni az influenza elleni védőoltást, és naponta fél órára ki kell szakadni a megszokott közegből. Ezt az időt lehetőleg friss levegőn kell tölteni, ha lehet, sétával.

Azoknál a nőknél, akik napi kilenc órában gondoskodnak valakiről, megnő a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata. 60 százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy meghalnak, mint velük egyidős társaik.  A test úgy reagál az állandó stresszre, hogy legalább 20 százalékkal emeli az adrenalin és kortizol szintet. Ezek miatt a hormonok miatt magas lehet a vérnyomás, a vércukor, mindkettő károsíthatja az ereket. A krónikus feszültség akár gyulladást is okozhat.

Alacsony zsírtartalmú ételeket érdemes fogyasztani, olyat, amiben sok a kálium, ilyen például a banán és az avokádó. A meditáció elsajátítása szintén sokat segíthet, hiszen ezzel csökkenthető a kortizol szintje, így csökken a szívinfarktus kockázata.

A másokról gondoskodók nagy része, 75 százaléka arról is beszámol, hogy amiatt is rossz állapotban van az egészségük, mert kevesebbet látják az orvosukat, mint kellene. Sokan még a megbeszélt időpontokra sem mennek el, mert valami mindig közbejön. Így aztán nem lehet felismerni elég korán a betegséget, csak akkor, amikor már nem gyógyítható. Az ötven feletti nőknél évente el kellene menni mammográfiára, de öt ápoló körül csupán egy jut el oda.

A rendszeres vizsgálatokat nem szabad elhalasztani! A napi első időpontot kell kérni az orvostól, már ha lehet. Esetleg rá kell kérdezni, mikor vannak a legkevesebben. Hogy semmiképpen ne maradjon el a találkozó, fel kell írni a naptárba nagy betűkkel, így talán kisebb az esélye, hogy feledésbe merül. Esetleg a mobilon is be lehet állítani egy emlékeztetőt, ha az csipog, biztosan eszünkbe jut. Ha semmi esély nincsen rá, hogy elmozduljunk a beteg mellől, érdemes megkérni az orvost, aki hozzá jár, hogy ránk is vessen egy pillantást. A továbbiakban ő is tud segíteni.

A másról való gondoskodás állandó stressze a bizonyos vegyi hírvivők egészséges egyensúlyának eltolódását is okozhatja, így a depresszió, és más mentális betegségek kialakulásának is nagyobb a kockázata. Hogy csak még rosszabb legyen, az ember rohan a munkában, aztán rohan haza, közben alig van ideje enni, aludni, és egyáltalán élni, A saját szokásaira már nem jut ideje, így pedig csak egyre jobban depressziós lesz. 

Figyelni kell a jelzésekre: az étvágy szembetűnő csökkenése vagy növekedése, állandó fáradtság, olyan dolgok iránti közömbösség, amit régen szerettünk, a reménytelenség érzése. Ha bármilyen gyanú merülne fel, azonnal orvoshoz kell fordulni, nehogy súlyosbodjon a helyzet. Minél mélyebbre süllyed valaki a depresszióban, annál nehezebb a visszatérés, a másról gondoskodót pedig még az is frusztrálja, hogy ezt végképp nem engedheti meg magának.

Ilyenkor - ha bír - gondoljon arra, mások milyen tisztelettel tekintenek rá, amiért életét adta egy másik embernek. Feladta saját vágyait, álmait, legalábbis egy részüket, hogy ápolja azt, akit szeret. Elismerést, nagyrabecsülést, dicséretet, jutalmat érdemelne. Aki gondoskodik valakiről, talán képes megfogalmazni, miért teszi. Talán elfogadja, hogy ezt adta neki a sors. Egyben azonban biztos lehet - szerintem: ő különleges ember, hiszen képes cipelni ezt a terhet. Erre nem mindenki lenne képes.