A tiszta ivóvíz után - a védőoltások alkalmazása volt a 2. legfontosabb tényező a gyermekhalálozás radikális visszaszorításában, és a gazdasági növekedés megteremtésében. Mégis keveset tudunk a védőoltásokról, noha a jelenlegi magyar demográfiai krízis megoldásában is szerepet játszhatnak.

Az emberiség évszázadokon keresztül tehetetlen volt a járványokkal szemben. Az immunológia egyik jelentős vívmánya a vakcináció volt, vagyis annak felfedezése, hogy az immunrendszer képes védettséget biztosítani az ismételt fertőzésekkel szemben, ha az egyén a fertőzést át sem vészeli. Ez a képesség az oltások alkalmazásával mesterségesen is kiváltható és fenntartható. A világon évente még ma is 57 millió ember halálát okozzák fertőző betegségek (az összes halálozási ok egy negyede), ezek elsősorban a fejlődő országokat érintik. A járványos betegségek gyors terjedését a nagyvárosi életforma, a szegénységgel párosuló rossz higiénés és táplálkozási viszonyok és a megváltozott utazási szokások jelentősen elősegítik.

Magyarországon egy átlag állampolgár várható élettartama 6 évvel rövidebb, mint európai uniós társáé, ezért a betegségek megelőzésének, az egészség megőrzésének kiemelt jelentősége van. A fertőző betegségek prevenciójának egyik eszköze a védőoltás, mellyel kapcsolatban napjainkban számos tévhittel kell megküzdeni. A betegségek kezelése, amennyiben létezik gyógymód, fájdalmasabb, bonyolultabb és többnyire drágább is, mint a megelőzésük.

A védőoltási rendszer sikereivel és az oltások alkalmazásának előnyeivel a lakosság kevéssé van tisztában, a médiában megjelenő rémhírekkel szemben fogékonnyá válik. Jól mutatja ezt, hogy a kötelező védőoltások sikerei ellenére a választható védőoltások igénybevétele rendkívül alacsony Magyarországon, vagy elég csak a H1N1 influenza elleni védőoltás körül kialakult helyzetre gondolni.

A védőoltások mellékhatásaival szembeni félelem gyakran túlzott és téves információkon alapul. Ezen termékek engedélyeztetése a gyógyszerekénél jóval szigorúbb, biztonságosságukat általában több tízezer ember bevonásával vizsgálják. A modern vakcinák legtöbbször már nem tartalmazzák a teljes kórokozót még legyengített formában sem, így ezen vakcinák esetében kizárható, hogy bárki is megbetegedjen a megelőzni kívánt betegségben. A megbetegedés valószínűsége pedig a teljes sejtes védőoltások esetében is nullához közeli. A védőoltások okozta reakciók, mellékhatások hátrányait messzemenőkig felülmúlják azok az előnyök, melyeket a társadalom számára az egyén és a populáció védettsége biztosít.

A védőoltások gyakran éppen saját sikereik áldozataivá válnak. A rettegett betegségek fokozatosan kikopnak a köztudatból (pl. feketehimlő, torokgyík, járványos gyermekbénulás), és a velük szembeni félelmet átveszi a védőoltások mellékhatásaival kapcsolatos sokszor alaptalan félelem. Ha ennek hatására egyesek az oltás beadását megtagadhatják, a populációs védettség csökkenésnek indulhat, ami sajnos azt eredményezi, hogy az adott betegség egy-egy területen újból felüti fejét, és komoly betegségterhet okoz - az egész társadalom de különösen a nem oltható csoportok, krónikus betegségben szenvedőknek és az újszülöttek körében. Ezt a jelenséget több európai ország tapasztalata is alátámasztja (pl. angliai kanyaró járvány). A védőoltások új generációjának megjelenésével már nem csupán a klasszikus fertőző betegségek megelőzésére nyílik lehetőségünk. A már jelenleg is elérhető méhnyakrák elleni védőoltás mellett a jövőben további rosszindulatú daganatos megbetegedések válnak legyőzhetővé és gyógyíthatóvá a védőoltásoknak köszönhetően, ami alapjaiban változtatja meg a betegségekkel szembeni küzdelem lehetőségét.

Az új típusú védőoltások a szigorú biztonságossági előírásoknak eleget téve, valamint a magas fejlesztési költség miatt kétségtelenül drágábbak a hagyományos vakcináknál, azonban az alkalmazásukból adódó nyereség értéke is más. Minden egyes forint, amit megelőzésre költünk, befektetés a saját jövőnkbe, amely később a hosszabb, egészségesebb élet formájában többszörösen megtérül. A magyar életkorhoz kötött oltási rendszer nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredményeket mutat fel. Manapság már csak egy-két kanyaró, vagy tetanusz okozta megbetegedéssel találkozhatunk évente, míg ezek a betegségek régebben jelentős járványokat okoztak, és más országokban még ma is okoznak. Ahhoz, hogy ezt a kiemelkedő teljesítményt a jövőben is meg tudjuk őrizni, szükséges, hogy a védőoltási rendszert folyamatosan az igényekhez megfelelően igazítsuk, modernizáljuk.