A Time Magazine december elején a valaha volt legrosszabb évnek titulálta 2020-at, az erről szóló cikkek és elemzések legtöbbje pedig meg sem várta az év végét, már nyáron, vagyis a járvány első hulláma után temetni kezdte az elmúlt esztendőt.
És valóban, ha csak az egyéni érzékelésünkre hagyatkoznánk, nem is juthatnánk más következtetésre, hiszen a világjárvány, és mindaz, ami a nyomában járt, munkanélküliség, karantén, bezártság, valóban igencsak nyomasztóvá tette ezt a 2020-as évet.
A tények azonban mást mutatnak, a The Spectator munkatársai pedig a segítségünkre sietett ezek összegyűjtésében - a rendhagyó évösszegzést aztán a Qubit.hu foglalt össze a magyar olvasók számára.
A The Spectator összefoglalója arra figyelmeztet, egyáltalán nem biztos, hogy 2020 lesz a befutó a legrosszabb évek világrangsorában. Sőt! Ha ugyanis mindent egybevetünk - érvel az írás -, akkor a koronavírus bármely más korszakban sokkal nagyobb pusztítást végzett volna. Az elmúlt néhány évtized tudományos és technológiai vívmányai pedig olyan szintre juttatták el az emberiséget, hogy az egy főre eső GDP, a mélyszegénység és a gyermekhalandóság tekintetében 2020-nál eddig csupán három jobb év volt a történelemben: 2017, 2018 és 2019.
Volt pusztítóbb járvány a mostaninál!
Ha csak a járványokat tekintjük, akkor sem biztos, hogy a magunk mögött hagyott év volt a legrosszabb az emberiség eddigi történetében. 1957-58-ban az ázsiai influenza (H2N2) és 1968-ban a hongkongi változat (H3N2) a koronavírushoz hasonlóan nagy számú halálos áldozatot követelt. A spanyolnátháról nem is beszélve.
Ha a COVID-19 is olyan halálos lenne, mint az egy évszázaddal ezelőtti, hatalmas influenzajárvány, akkor nem 1,78 millió halálos áldozatról, hanem 17-50 millióról beszélnénk, az áldozatok többsége pedig a fiatalabb korosztályból (15-35 év) kerülne ki.
Ráadásul senki sem hitte volna, hogy 2020 végére már el is készül a koronavírus elleni védőoltás. Ez az óriási teljesítmény totálisan kiemeli 2020-at a borzalmas évek sorábó! Hiszen mit nem adtak volna egy kis antibiotikumért a fekete halál éveiben a 14. században!
Nem a legmélyebb gazdasági recessziót hozta az év
Becslések szerint a gazdaság globális szinten 4,2 százalékkal eshetett vissza 2020-ban, így az egy főre eső GDP reálértéken számítva valamivel alacsonyabb, mint 2017-ben, magasabb azonban, mint 2016-ban. Egyelőre csak annyi történt, hogy néhány hónappal többet kell várnunk arra, hogy elérjük az emberiség által eddig megtermelt legnagyobb egy főre eső GDP-mennyiséget.
Ezzel együtt, természetesen a járvány következményei még hosszú évekig fájdalmasan érintik majd a szegényebb háztartásokat.
A Világbank előrejelzései szerint 88 millió és 115 millió közé tehető azok száma, akik a pandémia miatt süllyednek mélyszegénységbe. Ezzel 9,1 százalék körülire emelkedik a globális szegénységi ráta, ami nagyon rosszul hangzik, de valójában a mélyszegénységi arányszám a három évvel ezelőtti érték (9,2 százalék).
Amennyiben pedig a globális gazdasági növekedés ismét beindul, 2023 körül válik ismét megközelíthetővé az emberiség történelmének legalacsonyabb szegénységi rátája.
Ha a globális éhínséget tekintjük: a krónikusan alultápláltak száma 2020-ban 8,9 százalékról 1 százalékponttal 9,9 százalékra nőtt - bár az éhezők számának bármiféle emelkedése önmagában is rettenetes.
A gyermekhalandóság mérsékelten növekedett, de még így is százezreket érint. Azon túl, hogy az új koronavírus szerencsére ritkán támadja meg a gyermekek szervezetét, a járvány közvetett hatásai persze őket is erőteljesen érintik.
A pandémia indirekt hatása az öt év alattiakra még így is elborzasztó: a következő fél évben majd félmillióval növekedhet a gyermekhalálozások száma világszerte.
Ám még ha helyesek is a becslések, akkor is csak három korábbi évben tapasztalták a gyermekhalandóság ekkora - és alacsonynak számító - szintjét, mégpedig a 2020-at megelőző három évben.
A tudomány győzedelmeskedik
A koronavírusra adott tudományos válaszok és az elképesztő sebességgel fejlődő technológia ad okot a legnagyobb bizakodásra a jövőt illetően.
Erre nincs jobb példa 2020-nál: míg az emberiségnek háromezer évre volt szüksége ahhoz, hogy kifejlessze a vakcinát a poliovírus és a feketehimlő ellen, a koronavírus esetén ez alig egy éven belül sikerült! Sőt az okos algoritmusok segítségével a kutatók órákon belül képesek voltak vakcinajelölteket tervezni – a Moderna két nap alatt készítette el védőoltását, amelyet aztán hónapokon keresztül klinikai vizsgálatoknak vetettek alá.
Ha 2005-ben kellett volna szembenéznünk a SARS-CoV-2 vírussal, még nem rendelkeztünk volna azzal a technológiával, amely képes előállítani a hírvivő RNS-alapú vakcinákat, ha 1975-ben történt volna ugyanez, akkor még nem tudtuk volna szekvenálni a vírus genomját.
Érdemes arra emlékeztetni, hogy 1950-ben egyetlen lélegeztetőgép sem lett volna a bolygón a súlyos COVID-betegek megmentésére.
Sőt az internetkorszak előtt a pandémia miatt teljesen összeomlott volna a gazdaság, és a karantén totálisan elzárta volna egymástól a közösségek tagjait.
