Ma már nemcsak a távol-keleti emberek vallják, mi, európaiak is rájöttünk arra, hogy milyen fontos a szellem, a test és a lélek összhangja. E felismerés eredményeként nálunk is egyre többen látják be, hogy rendszeres mozgással, izomlazító masszázzsal és egészséges étrenddel - vagyis wellness-szel - az emberi test fizikálisan és mentálisan tökéletes egyensúlyba hozható. Hiszen a wellness célja az egészség megőrzése, az emberi szervezet fizikális és mentális egyensúlyának a megteremtése, és ennek a tudatosan kialakított étrend éppúgy része, mint a rendszeres testmozgás és a „lelki béke". Ezt teszik a távol-keletiek is a közel háromezer éves jin-jang elmélet alapján - a jin egyébként az éjszakát, a hideget, míg a jang egyebek mellett a hőséget, a fényt, a tüzet szimbolizálja -, amikor is a természet külső energiáit is figyelembe veszik.

Az egészséges táplálkozás egyik alapja

is a közel háromezer éves távol-keleti jin-jang (hideg-meleg) elve. E filozófia szerint a természeti dolgok - így az emberi szervezet is - ilyen energiakettősből állnak, amelyek egységet alkotnak. S ahogyan magában a természetben, az emberi szervezetben is folyik az ellentétes erők harca, és az, hogy melyik kerül túlsúlyba, alapvetően meghatározza fizikai és szellemi állapotunkat. Az ideális az, ha megfelelő egyensúly alakul ki közöttük. Ezért a mindennapi táplálkozás során is törekedni kell a jin és jang energiát adó ételek közötti egyensúlyra. Jelesül, hogy az étrendünkben e két erő harmóniában legyen egymással. Persze ebben a döntésben a saját szervezetünk is segít, hiszen forró nyári napokon - ami a jangot képviseli - szervezetünk hűsítő - jint szimbolizáló - ételekre, italokra vágyik, mint amilyen a hideg gyümölcsleves, a saláta, a fagyi vagy az ásványvíz, míg jeges téli napokon a meleg ételek, italok, például egy tál húsleves vagy egy csésze forró tea esik igazán jól.

Belülről is fel kell vértezni meleggel

a szervezetet a külső hideg ellen, hiszen jobban meg kell dolgoznunk testünk felmelegítéséért, belső energiánk védelméért. Ilyentájt inkább a kíméletesen párolt zöldséget, gyümölcsöt részesítsük előnyben, és kevesebb nyerset iktassunk be a napi menübe. A feltálalt ételek ízvilágát is nyugodtan gazdagítsuk: bátrabban sózhatunk - persze mértékkel -, és a korábbinál gazdagabban fűszerezhetünk. Használjuk ki a természet adta széles zöldfűszer-választékot, és sűrűbben készítsünk a vitaminokat, ásványi anyagokat magukba zárt aszalt gyümölcsök felhasználásával készült ételeket is. Ilyenkor gyakrabban kerülhetnek az asztalra tésztafélék, sültek is, savanyított, szárított zöldségek, gyümölcsök meg persze sütőtök és szelídgesztenye is. Együnk sok káposztás ételt, ezek közül is különösen fontosak a vitamindús savanyú káposztából készültek, ezek ráadásul a téli ünnepeken szinte kötelezőek is. Emellett a téli hónapokban naponta együnk olajos magvakat, diót, mandulát, mogyorót - ezeket is csak mértékletesen -, s a főzésnél is lehet kicsit több zsiradékot, lehetőleg olívát használni. Ily módon nem csak fontos tápanyagokhoz, szénhidrátokhoz juttatják a szervezetet, jin és jang energiáink is egyensúlyba kerülnek.

Táplálkozási egyszeregy évszakok szerint

•  Tél: sok meleg ételt kell enni, s kevesebb - de meleg - italt ajánlott inni.
•  Tavasz: több italt ajánlott fogyasztani, és kevesebb, de főleg nyers, friss, vitamindús zöldséget fogyasztani.
•  Nyár: főleg nyers és párolt zöldségeket, halakat, és „lágyabb" főtt ételeket (kevés nehéz sültet) fogyasszunk, és igyunk sok természetes folyadékot.
•  Ősz: mivel át kell állni a melegről a közelgő hidegre, soványabb húsokat (például szárnyasokat) készítsünk, és csökkentsük a nyári folyadékmennyiséget.

Fotó: Fényes Gábor, Bartos Gyula