Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek a keresztények.
Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek délelőtt fél 11-kor az esztergomi bazilikában, Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke délelőtt 10 órakor a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutat be szentmisét - tudatta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A virágvasárnap elnevezés a latin "Dominica palmarum", vagyis a pálmaágak vasárnapja kifejezésből származik, amely a szentmise előtti körmenetre utal. A katolikus egyházban a hagyományos virágvasárnapi szentmise a jeruzsálemi bevonulásra emlékeztető körmenettel kezdődik. A templom előtt összegyűlő hívek pálmaágakkal vagy barkaágakkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, arra emlékezve, ahogy egykor a Jeruzsálembe érkező Jézust ünnepelte a tömeg.
A virágvasárnapi szertartáson már elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, "elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja"
Idén a virágvasárnap április 2-áre esik. A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ez az ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült. A magyar népszokáskincsben a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a barkaszentelés, a „Bújj, bújj, zöld ág” kezdetű játék vagy a palóc kiszehajtás.
