Csokoládé világnapja: szabadalmi bejelentések a múltból
A csokoládé nemcsak a gyerekek kedvence, bár sokan gyerekkorukban szoknak rá erre az édességre. Csokival jutalmaztak minket kiskorunkban, csokit kaptunk születésnapunkra, névnapunkra és később, mi magunk is megvettük a napi csokiadagunkat, amikor úgy éreztük, szükségünk van egy kis kényeztetésre. Nem csoda, hogy a csokigyártás jól menő üzletággá nőtte ki magát az évtizedek során, rengeteg féle, fajta kapható belőle az üzletekben.
Július 7-én világszerte a csokoládé világnapját ünneplik, ebből az alkalomból a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala összegyűjtötte a legizgalmasabb és legmeglepőbb szabadalmakat, amelyeket ezzel a közkedvelt édességgel összefüggésben adtak be a hivatalhoz az elmúlt 125 évben.
A magyar feltalálók között is jócskán akadtak édesszájúak, hiszen ebben a témában számos szabadalmi bejelentés érkezett a sokáig Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalként működő szervhez. A beadványok egyik fő csoportja az eljárások voltak, például az 1896-ban beadott kérelem, amely az „orvoscsemegéket” akarta meghonosítani a közhasználatban. Ennek a találmánynak az volt a célja, hogy a csokoládé vagy más finomság elfedje a gyógyszerek keserű ízét.
Jelen találmány orvosság-csemegék készítésére vonatkozik és különböző csemegékbe, illetve befőttekbe és csokoládéba bizonyos adag gyógyszer keverésére vonatkozó eljárásban áll, miáltal a gyógyszerek ízletessé válnak anélkül, hogy gyógyító hatásuk csorbát szenvedne
– fogalmaz a készítmény kitalálója.
Borcsokoládé, lyukacsos csokoládé, orvoscsemege
Egy három évvel később beadott eljárás az ún. borcsokoládé létrehozását tűzte ki célul. A recept a következő: kakaó, cukor, tejföl és víz keverékét nyúlós állapotig kell főzni, majd citromsavat hozzáadni, végül a kihűlés után tiszta borszesszel, aromatikus termények alkoholkivonatával vagy rummal keverni.
Az eljárások egyik legérdekesebb darabja azonban a lyukacsos csokoládé elkészítésére vonatkozó beadvány, amely a ma már több világhírű márka által árusított buborékos csokik őse lehet, hiszen ezt még a II. Világháború előtt jegyezték be a hivatalban. A nyalánkság kitalálója azt is hangsúlyozta a leírásban, hogy az édesség térfogata így akár a kétszeresére nőhet.
A huszadik században csak úgy hemzsegtek a bejelentési kérelmek ebben a témakörben. Ebből a korszakból származnak a „vattacukrot tartalmazó csokoládékészítmény” is. A csokoládéból készült mozgatható tagokkal rendelkező figurák, játékok, dísztárgyak, alakzatok és „karácsonyfafüggesztékek” is.
A Tibi csokoládé különös története
Magyarország nemcsak a fogyasztásban, hanem a gyártásban is jeleskedett az elmúlt századokban. Első csokoládégyárunkat Stühmer Frigyes alapította 1868-ban. A Stühmer márka az 1930-as években jelentette be az ikonikus termékeit, a Frutty és a Balaton védjegyeit. Legismertebb termékük, amely a gyáralapító unokája után kapta a nevét. A Tibi csoki 1941-ben került az üzleteik polcaira, de a vállalat már 1935-ben rendelkezett bejegyzett szóvédjeggyel a termékre. Sőt: hogy biztosra menjenek a hasonló hangzású „Tivi” szót is levédették egy évvel később. Az 1935-ös védjegybejelentés azonban még nem tükrözte a felirat később meghatározóvá váló tipográfiáját. Ugyanakkor érdekes módon az 1941-es piaci megjelenés előtt három évvel egy másik árucsoportban Neuhaus József budapesti cipőüzeme részére szerepel egy bejelentés a jegyzékben. Ez az ún. „gyógycipő betéttel” termék, amelyen a Tibi szó a később a csokipapírokon közismerté vált formában szerepel. A kérdés már csak az, vajon melyik volt előbb?
Olvass még több érdekességet a csokikról:
