Ami első látásra szembetűnő, az a könyv külső, elegáns megjelenése, hófehér vászon kötése, melynél szebbet mostanában nemigen láttam könyvesbolt polcán. Lehet azon vitatkozni, hogy ha egy szakácskönyvet arra szánunk, hogy a konyhában forgassák, használják, mennyire praktikus egy ilyen vakítóan fehér, dombornyomott vászon borító, de azon biztosan nem lehet vitatkozni, hogy a könyv csodaszépre sikerült. És ez igaz a külső megjelenésére éppúgy, mint a könyvbéli fotókra.
A szerző több mint két évvel a megjelenés előtt kezdte el írni a könyvét. Azon törekvéséből született a könyv, hogy helyreállítsa saját megingott egészségét. Ezért fordult érdeklődése a gyógyító táplálkozás felé, és bár egy sikeres gasztrobloggal, és két másik szakácskönyvvel a háta mögött nem valószínű, hogy új alapanyagokat fedezett volna fel, mindenesetre elkezdett velük kísérletezni.Hüvelyeseket, olajos magvakat, gabonaféléket és álgabonákat próbált ki, és ezek hatására egészségügyi állapota javulni kezdett. Közben egy teljes év telt el, ami alatt megszületett három könyv, egyenként 66 új recepttel. Ennek első darabját, a hüvelyesekkel foglalkozót kaptuk nemrégiben kézhez. Aztán belépett a történetbe Antal Balázs, akinek formatervezett edényeiben Ildikó az elkészült ételeket tálalta, majd csatlakozott a csapathoz Tóth Milán, aki az előző könyvek fotóit is készítette. Persze szükség volt kiadóra, gasztronómiai és dietetikai szakértőre, művészeti vezetőre és asszisztensekre. Minden poszton neves szakember kísérte Ildikó könyvét a kiadás felé vezető útján. Az ételek - és a fotók - mindössze három nap alatt készültek el, mígnem elindulhatott a nyomdai munka, aminek eredményeként az első gondolattól számított két év múlva a könyvesboltokba került a könyv. Ez ugyan némiképp hosszabbnak tűnik, mint az átlagos idő, de jó, hogy volt idő kiérlelni mindent a könyvben, letisztult, értékes darab került ki a nyomdából.
Talán az olvasókat jobban érdekli a folyamat, ahogy egy könyv létrejön, mint az arról beszámolót író véleménye, hiszen az csak egy a sok közül. Az olvasó a külső megjelenés és az első benyomások után teszi kosarába a könyvet, majd megalkotja a maga véleményét a könyvről.
A magam részéről különösen ajánlom ezt a szakácskönyvet azoknak, akik hajlandóságot éreznek magukban a változáshoz, az étrendjük ésszerű megreformálásához és ahhoz, hogy napi szinten tegyenek valamit a saját egészségükért. A hüvelyesek mindig kéznél vannak, olcsóak, ezért talán kicsit lesajnálóan tekintünk rájuk, holott sokkal kiemeltebb figyelmet érdemelnének annál, mint amit kapnak. Izgalmas, és cseppet sem szokványos ételeket készíthetünk belőlük, melyhez Bezselics Ildikó könyve kiváló inspiráció.
Kedvenc fotó: Köményes, joghurtos borsóleves
Kedvenc recept: Paradicsomos babragu krémes polentával
