A klímakatasztrófaként is aposztrofált globális felmelegedésnek az eddig ismerteken kívül, egészen váratlan, hogy ne mondjuk szokatlan következményei is lehetnek.
Észak-Olaszország Trentino-Alto Adigo tartomány, közismertebb nevén Dél-Tirol az első világháború alatt heves harcok színhelye volt, a Dolomitok meredek hegyoldalai között vívták öldöklő küzdelmüket az olasz és az osztrák-magyar hadsereg egyszerű bakái.
A gleccserek gyors olvadása miatt most napvilágra kerülnek a több mint száz éve harcoló alakultatok felszerelései, a katonák személyes tárgyai, de sok esetben az elesett katonák jég konzerválta emberi maradványai is.
A most feltárt fa barakkokat a katonák egy barlangba ásták a Scorluzzo-hegy tetején, a Stelvio-hágóra néző 3095 méteres csúcson. Három és fél éven keresztül – azaz elképzelhetetlenül hosszú ideig – élt a szűk, nedves térben az osztrák-magyar hadsereg mintegy 20 katonája, miközben az olasz csapatok ellen harcoltak az úgynevezett Fehér Háborúban.
Az Alpok ezen részét az 1990-es évekig teljesen jég fedte, amikor is a globális felmelegedésnek köszönhetően a tökéletesen konzerválódott ereklyék - fegyverek, szánkók, levelek, naplók és amint a gleccserek visszavonulása felgyorsult, a katonák maradványai – kezdtek előbukkanni.
A laktanya létezése a Scorluzzo csúcson egy ideje ugyan már ismert volt, de csak 2015-ben, miután a csaknem 100 évig a területet lezáró jég teljesen megolvadt, léphettek be a kutatók a helyszínre.
Amikor a háború 1918 novemberében véget ért, a menedéket sietve bezárták, és a katonák otthagyták holmijuk nagy részét. Benne voltak mindennapi életük részletei: szalmából készült ágyak, ruhák, lámpások, újságok, képeslapok, érmék, ónból készült konzervdobozok, állati csontok.
A barlangot feltárták, és a barakkokat az ott talált tárgyakkal együtt egy múzeumban tervezik bemutatni 2022-ben, a lombardiai Bormio városában.
"A laktanya a Fehér Háború egyfajta időkapszulája, amely segít felidézni és megérteni a katonák által tapasztalt szélsőséges körülményeket" - mondta Stefano Morosini, a történész, a Stelvio Nemzeti Park örökségvédelmi projektjeinek koordinátora.
"Az a tudás, amit ma megszerezhetünk ezekből az ereklyékből, a klímaváltozás egyfajta pozitív hozadékának tekinthető."
– tette hozzá.
A terület és a korszak kutatói úgy vélik, hogy jóval több katonát öltek meg a lavinák, vagy éppen a kihűlés, mint amennyien a harc következtében estek el.
Az elmúlt évtizedben több tucat holttest kerül a felszínre a Dolomitokban, némelyik még egyenruhában. Tavaly nyáron egy túrázó fedezett fel egy olasz zászlóba burkolt katonai holttestet az Adamello-gleccseren, a Lombardia és Trentino között elterülő hegylánc egyik a gerincén.
2017-ben egy olasz katona maradványainak adhatták meg a végtisztességet a hozzátartozói, azt követően a Presena-gleccseren az emberi maradványok mellett megtalálták a személyazonosságát igazoló dokumentumokat is.
