Az embereket mindig izgatta, hogy mit rejt a Balaton vizének mélye. Ma is számtalan búvár, kincskereső bízik abban, hogy a tó iszapja komoly értékeket takar. Most a balatoni legendák nyomába eredetünk.
Műkincsek lapulhatnak a balatoni iszapban
2005-ben Szántódnál egy faragott faoszlopot találtak a kutatók a víz alatt, amely a vizsgálatok szerint a Krisztus előtti második században készülhetett. Több búvár is állítja, hogy ennél még régebbi, akár bronzkori leletek is lapulhatnak a tó fenekén. De ezek kiemelése engedélyekhez kötött és nagyon sok pénzbe kerül, ezért eddig nincs kézzelfogható eredmény. A tó vízszintje sokat változott az évszázadok alatt, így Balatonalmádi és Örvényes környékén valóban víz alá kerültek római kori épület-és útmaradványok. Amíg nem lesz forrás ezek feltárására, addig a kincsekről szóló legendák mellett be kell érnünk azzal a néhány kerámiadarabbal és középkori hajómaradvánnyal, amelyek már előkerültek a Balaton fenekéről.
Szent László pénze
A 40-50 millió éve hazánkat borító tengerben élő egysejtűek megkövesedett maradványai, a kőlencsék Szent László pénze néven váltak ismertté. A róluk szóló legenda szerint Árpád-házi királyunk egyszer a kunokkal csatázott, akik vesztésre álltak és menekülőre fogták. Szent László csapatai már majdnem beérték őket, amikor a kun vezér tarsolyából aranypénzt kezdett szórni az üldöző magyar csapatok elé. László lovasai felhagytak az üldözésükkel, hogy összeszedjék az érméket. A kunok ezt látva visszafordultak, hogy meglepjék korábbi üldözőiket. Ekkor László az égiektől kért segítséget és kapott is, ugyanis az aranypénzek kővé változtak. A magyarok megértve az Isteni jelet, újra támadásba lendültek és kikergették az országból a kunokat.
A Tihanyi-félsziget a 18. századig a déli parthoz csatlakozott
Több olyan régi térkép is létezik, amelyen a Tihanyi-félsziget vagy a tó déli partjához csatlakozik, vagy éppen Tihany szigetként jelenik meg a közepén elhajló formájú Balatonban. Ez a legenda a bécsi térképészek hibáján alapul. Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára mérte fel egykor a tavat és készített róla térképvázlatokat. Ám halála után ezeket rosszul illesztették össze a térképészek, így került a Tihanyi félsziget a déli partra. Csak a törökök 1688-as kiűzése után, amikor az egyház megbízására kutatók újra feltárták a part menti területeket és birtokhatárokat, kerül Tihany a térképeken a valós helyére, az északi partra.
Világháborús tankok és repülőgépek a hullámsírban
A második világháború során, több mint hatvan különféle típusú repülőgép és más hadi jármű veszett a Balatonba. Ezek többségét már kiemelték. Ám több búvár, akik Tihany környékén végeztek merüléseket, állítja, hogy három Tigris tank van a félsziget környéki iszapba ágyazódva. Felvételeket még senkinek nem sikerült készíteni róluk, de a legenda szerint, az akkori német haditechnika csúcsát jelentő, egyenként 57 tonnás harckocsikat, a visszavonuló német katonák süllyesztették a tóba miután kifogyott belőlük az üzemanyag. Nem akarták ugyanis, hogy a járművek a szövetségesek kezére kerüljenek.
Ezeket a legendákat is olvasd el: