Csak a gyártási kapacitásokban és a filmes szakemberekben mutatkozó korlátok szabhatnak határt a hazai filmkészítésnek, amelynek kilencven százaléka megy úgynevezett „exportra”. Az éves szinten 200 milliárd forintos forgalmú szektorból ekkora szeletet hasítanak ki maguknak a nemzetközi bérgyártásban készülő alkotások és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő filmes szolgáltatások.
Határ a csillagos ég
A globális filmszektort gyökeresen átalakító streaming-láz korábban sosem tapasztalt keresletet támaszt Magyarországon a gyártásra. „Az igényeknek gyakorlatilag nincs felső plafonja, a hazai stúdiók és műtermek teljes kihasználtsággal működnek, kapacitásaik jó időre le vannak kötve” – jegyzi meg az Oscar-díjas Saul fia című filmet producerként jegyző Rajna Gábor.
Épülnek a stúdiók
Abban azonban, hogy Magyarország filmipari centrummá válhatott saját szűkebben és tágabban értelmezett térségében, a jól képzett, minőségi munkára képes szakemberállománynak is elévülhetetlenek az érdemei. „Régebben a külföldi produkciók saját stábbal jöttek, manapság azonban tőlünk toborozzák azokat a filmeseket, akik a kétkezi munka dandárját végzik el a forgatáson és az utómunkában egyaránt” – mondja Salamon András rendező, a Lumière Filmiskola vezetője.
Mivel a bérgyártás – főként a sorozatdömping következtében – felső korlát nélkül képes felszívni a meglévő kapacitásokat és szakembereket, ezekből máris érzékelhető szűkösségek alakultak ki.
Az infrastruktúra bővítésére két kezdeményezésről lehetett hallani a közelmúltban. Mogyoródon magánbefektetők építik fel negyvenmilliárd forintból az Astra Filmland-et, ezzel Európa egyik legnagyobb filmgyártó kapacitása jöhet létre, amely London kihívója lehet. Az Astra Filmland olyan csúcstechnológiájú filmpark, ahol a nemzetközi stábok koncentráltan, egy helyszínen férhetnek hozzá a filmgyártáshoz szükséges legfontosabb kiegészítő szolgáltatásokhoz: például építészműhelyek, eszközkölcsönzők, jelmezraktár, mélyvíz-medencés és utómunka-stúdió. Fóton a Nemzeti Filmintézet bővít új stúdiókkal.
Az állami szerepvállalást Rajna Gábor is megkerülhetetlennek tartja. A producer úgy véli: „ha akuttá válik a szakemberhiány, az komoly akadálya lehet a dübörgő hazai filmgyártás további fejlődésének.”
Hiányszakmák
Salamon András szerint a nemzetközi filmipar az egyre dinamikusabban növekedő gyártási igények miatt sokkal nagyobb számban tudna foglalkoztatni többek között világosítókat, produkciós asszisztenseket, segéd operatőröket, vagy akár gripes (kameramozgató), illetve díszletépítész szakembereket, amennyiben ezekkel az elvárásokkal a filmes szakemberállomány lépést tudna tartani.
A Lumière Filmiskolában jelenleg rendezőnek, forgatókönyvírónak, színésznek, vágónak és producernek lehet tanulni.
Abban mindkét szakember egyetért, hogy az utánpótlás legkézenfekvőbb eszköze a célorientált, magas színvonalú képzés. Rajna Gábor olyan programokat tart szükségnek, amelyek révén a lehető leggyorsabban lehet bevonni a szakmai angolt zökkenőmentesen használó, frissen végzetteket a forgatásokba.
Salamon András hasonló jelentőséget tulajdonít a filmes karrierlehetőségek közismertebbé tételének. „Nemcsak a fiataloknak, hanem a pályamódosítás előtt állóknak is izgalmas lehet egy komoly nemzetközi karrier elindítása – akár Budapestről” – tette hozzá Salamon András.
Szinészélet
A filmipar fejlődésével megugró kereslet természetesen a színészek munkalehetőségeit is alapjaiban befolyásolja, nemrégiben alakult is egy érdekes kezdeményezés, amely segíti a kereslet és kínálat egymásra találását. A szabadszinész.hu egyfajta online casting ügynökségként működhet.
Vessünk egy pillantást elsőként a szinkrondolgozóknak kifizetett pénzekre. Az összegek hozzávetőlegesek, fillérre pontosan azért nem lehet ezeket meghatározni, mert az alku során tág határok között mozognak, így inkább csak egyfajta tól-ig összegekről beszélhetünk.
Szinkron esetében úgynevezett tekercs árról beszélünk. Ebben az összegben nemcsak a munkadíj, de a jogdíj is szerepel. Tévéfilm esetében a 15 éve érvényben lévő ár tekercsenként 250 és 500 forint között alakul, míg mozifilm esetében az ár 800 és 1200 forint között van immár évek óta. A szakma az előbbi esetben egy 2500-5000 forint tekercsárral már ki lenne békülve, míg utóbbi esetben a 12000-15000 forintos árral lenne megelégedve. Összehasonlításul: Németországban a magyar díjak háromszorosa illeti meg a szinkronizálásban tevékenykedő szakembereket.
Reklámszerep, nyomott áron
Egyre nyomottabb árakon lehet már manapság reklámfilmben is szerepet vállalni. A magyar reklámfilm-gyártás aranykora a kilencvenes évek második felére, és a 2000-es évek első felére tehető. A 2008-os krach beütéséig a cégek marketingbüdzséjéből igencsak nagyvonalúan költöttek, egy neves italgyártó akár félszáz milliót sem sajnált egy reklámfilm leforgatására, ahonnan az operatőrök és rendezők, nem is beszélve a kiemelt színészekről, milliós gázsival távozhattak. A bankoknak is megért néhány milliót, ha egy-egy ismertebb színész úgymond a pénzintézet arca lett.
A mai viszonyokra talán a legjellemzőbb az, hogy egy-egy reklámfilm költségvetése nem haladja meg az egy évtizeddel ezelőtt forgatott hasonló produkcióban kifizetett színész gázsi összegét.
Ennek megfelelően 100-150 ezer forintot fizetnek a színészeknek egy forgatási napért, és ebben az egyszeri munkadíjon kívül benne van a jogdíj is.
És hogy miért ennyire nyomottak az árak a reklámfilm-gyártás területén, arra részben válasz lehet a filmes technika, technológia utóbbi időben lezajlott rohamos fejlődése, ami a költségeket a korábbiak töredékére apasztotta.
Másik ok, hogy a megrendelői oldal ma már olyan pénzügyi szakembereket alkalmaz, akiknek egyetlen feladatuk, hogy a költségeket a minimálisra faragják le. Ez történik a reklámköltések esetében is.
A filmügynök élete
Magyarországon, ellentétben a filmes nagyhatalmakkal, nincsenek kifejezetten csak filmszínészek. Színházi színészek vannak, akik filmekben is vállalnak szerepet, hiszen idehaza nem akkora a filmes piac, hogy az bárkit el tudjon tartani. Ennek megfelelően olyan „munkajogi” kategória, hogy filmes munkaviszony nem létezik, ezek a megbízások projekt alapúak, a javadalmazása is ennek megfelelően alakul ki.
A legtutibb munka most a sorozatszerep, ez ugyanis viszonylag állandó és biztos jövedelmet jelent a színésznek. Azok köre pedig, akiket filmszerepre kérnek fel viszonylag szűknek tekinthető.
A javadalmazás természetesen függ a szerepre felkért színész személyétől is. De más az összeg, ha napi sorozatról, heti sorozatról, kis, vagy éppen nagyjátékfilmről, tévéfilmről van szó. Természetesen az sem mindegy, hogy kis, vagy éppen nagy költségvetésű filmről beszélünk: az összegek forgatási naponként 50 és 400 ezer forint között alakulnak.
Egy sorozatot akár 3-4 hónapig is forgathatnak, egy nagyjátékfilm pedig három-négy hét alatt készülhet el. Ilyenkor a színészek a nap 24 órájában dolgoznak. A szerződésbe ezért beleveszik, hogy mennyi a napi munkaidő, a vállalható túlóra, hogy kapnak-e ellátást, és hogy szállítják-e őket, vagy azt maguknak kell megoldaniuk. Az ügynökök sikerdíja 10 - 20 százalék között szóródik.
Ezt is olvasd el:
