Életforma.hu

KUL-TOUR

Sztálinváros eredetileg Mohácson épült volna fel

Rendőri intézkedésre volt szükség a minap Dunaújvárosban a Dunaferr tulajdonosai közötti összetűzés miatt. Az acélmű - rendszerváltás óta tartó - hányatott sorsa vélhetőleg ezzel a mostani közjátékkal sem ér véget. A nagyszabású ipari létesítmény története már a kezdetekkor zökkenőkkel indult. Kevesen tudják, de Sztálinvárost eredetileg Mohácson tervezték felépíteni, és csak a Tito vezette Jugoszláviával való konfliktus miatt lett a helyszín a Budapesthez közelebbi Dunapentele.

A második világháború után alig egy évvel már igencsak fagyos volt a, korábban a náci Németország legyőzésére szövetkezett, nagyhatalmak viszonya.

Winston Churchill 1946. március 5-i az amerikai Fultonban elmondott beszédében hangzott el először a vasfüggöny kifejezés, mely hosszú évtizedekre Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája lett.

Maga a kifejezés annyiban talán megtévesztő, hogy bár a fegyverek valóban nem dörögtek, azért az éles politikai és ideológiai szembenállás mögött mégis megkezdődött az évtizedekig tartó fegyverkezési verseny, valójában az újabb háborúra való felkészülés.

Épül a szocializmus. Fotó: Fortepan/Sattler Katalin

Az elképzelés, hogy Magyarország (a többi, frissen alakult népi-demokráciákkal együtt) a „vas és acél” országává váljon tehát nem véletlen, az a meglóduló fegyverkezési verseny egyfajta fedősztorija volt. Persze az ideológiai körítés, a nép számára fogyasztható magyarázat is készen állt: agrár-ipari országból ipari-agrárrá kell változtatni Magyarországot, a lehető legrövidebb idő alatt. Erről szólt az 1949-ben meghirdetett ötéves terv is.

Ebben a munkában hárult volna a fő feladat a mohácsi acélkombinátra, az ötéves terv legnagyobb beruházására – merthogy a később Dunapentelén, azaz Sztálinvárosban ( mai nevén Dunaújvárosban) felépített acélmű eredetileg Mohácson épült volna fel!

A meglepetéseknek ezzel még nincs vége: egyáltalán nem a kommunisták fejéből pattant ki először az ötlet. Az ország acéltermelése már a két háború között sem elégítette ki az igényeket, különösen egy háborúra készülő ország igényeit. Darányi Kálmán miniszterelnök 1938-ban hirdette meg a magyar hadsereg fejlesztését célzó győri programot, a program végrehajtásához pedig nyersvas kellett, és mivel a meglévő, magánkézben lévő kohászati vállaltok képtelenek voltak kielégíteni az igényeket, ezért az államnak kellett vasművet építenie. A nagyolvasztóművet a Duna mentén, Győrben tervezték felépíteni.

A háború azonban közbeszólt, a terv megvalósítása pedig az addigra már a szocializmust hősiesen építő Magyarországra maradt.

Már csak a helyszín kiválasztása volt hátra, Győr túl közel volt a nyugati határszélhez, így hamar elvetették, mint lehetőséget. Végül egy gondos szempontrendszer alapján Mohács minden települést maga mögé utasított. A későbbi nyertes Dunapentele eredetileg fel sem került a listára.

Ha nincs a „láncos kutyaként"elhíresült Tito vezette Jugoszláviával való szakítás, akkor nincs Dunaújváros sem, pontosabban nem ott, ahol ma is áll.

A Rajk-per árnyékában, 1949 decemberében mondták ki, hogy a mohácsi kombinát Dunapentelén fog megépülni.

Persze addigra már elkezdődött az építkezés, először a mohácsi acélkombinát munkásainak szálláshelyét, egy tíz lakóépületből álló telepet húztak fel, és megépítettek négy kilométer utat is.

Mindez 40 millió forintba került, de a tényleges veszteséget csupán 1,9 millió forintban állapították meg, hiszen a házakat lakják, az utakat használják – hangzott a megnyugtató magyarázatként megszülető propaganda szólam; a szocializmusban ugyanis nem csak bűnözés nincs, de veszteség se nagyon lehet. A nép vagyona mindenekelőtt, ha pedig hiányt észlelnek, annak maximum a szabotázs lehet az oka.

Hiába a kiemelt beruházás, a párt óvó tekintete, nem ez volt az egyedüli fiaskó az építkezés történetében.

A város (pontosabban a Sztálinvárossá növekvő falu, Dunapentele) születésének ideje, építésének első szakasza - az 1950-es évek első fele -ideológiailag és művészeti szempontból is rendkívül izgalmas időszak volt.

A II. világháborút követő demokratikus időszakban az újjáépítés a hazai "modern" építészeti irányzat megerősödését eredményezte; ez a bauhaus eszmeiségét követve a funkcionalitást helyezte az építészet középpontjába.

Dunapentelén 1950 után első ütemként egy "modern" felfogású lakónegyed épült meg. Jól tájolt, jól használható, korszerű lakás alaprajzokra törekvő, lapos-tetős típustervek valósultak meg.

Azonban az addigi "modern" irányzatot felülről megfogalmazott éles ideológiai kritika érte, szovjet hatásra a szocialista realista stíluseszmény lett a követendő, így hamarosan már csak Sztálin-barokk épületek nőhettek ki Dunapentelén a földből, parancsszóra, ahogy attól kezdve minden parancsszóra épült-szépült az országban.


Spanyolul utazni egészen más – Hogyan teheti élvezetesebbé az utazást a nyelvtudás?

Spanyolul utazni egészen más – Hogyan teheti élvezetesebbé az utazást a nyelvtudás? 

Van az utazásnak egy olyan pillanata, amikor a repülőgép leszáll, kilépünk a terminálból, megérezzük a melegebb levegőt, meghalljuk a körülöttünk beszélő emberek hangját, és hirtelen minden egy kicsit másnak tűnik.
Jane Austen élete és munkássága

Jane Austen élete és munkássága 

Jane Austen neve ma is sokak számára ismerősen cseng.
Egészségügyi problémákról értekezik a Bëlga és Janklovics Péter a közös dalukban

Egészségügyi problémákról értekezik a Bëlga és Janklovics Péter a közös dalukban 

A Mulatozin Forte című új szerzemény felöleli a mulatós, a lakossági techno és a dubstep műfajait, egy kislemeznyi szöveget tartalmaz és sok problémára kínál megoldást. A több mint 7 perces monstre trackben Tokyo, Bauxit és Még5 mellett Janklovics Péter humorista is vendégszerepel, és közösen is előadják a dalt szeptember 12-én, a Budapest Parkban. 
Megjelent Bojár Iván András új könyve: A Tisza áradása – A rendszerváltás rövid története

Megjelent Bojár Iván András új könyve: A Tisza áradása – A rendszerváltás rövid története 

Bojár Iván András legújabb kötete, A Tisza áradása – A rendszerváltás rövid története egy rendkívüli politikai és társadalmi fordulat krónikája.
Bor, zene, szeretet és tűz – egy különleges fesztiválon

Bor, zene, szeretet és tűz – egy különleges fesztiválon 

Június 6-án kerül megrendezésre a nyári LOVE Fesztivál, ami idén a Be Massive Horizon és a Haraszthy Pincészet kollaborációjából jön létre.
Kulturális élmények a mindennapokban

Kulturális élmények a mindennapokban 

A mindennapok ritmusa gyakran beszűkül a munka és az otthoni teendők közé, pedig a kulturális élmények könnyen beépíthetők a hétköznapokba is.
Nagy tér, nagy élmény – miért szeretjük az aréna koncerteket?

Nagy tér, nagy élmény – miért szeretjük az aréna koncerteket? 

Kevés dolog képes annyi embert megmozgatni és ismeretlenül is öccsekovácsolni, mint egy hatalmas koncert.
Itt a nyár, indul a koncertszezon!

Itt a nyár, indul a koncertszezon! 

Végre magunk mögött hagyjuk a morózus, hideg telet és a szeszélyes, szeles tavaszt, és megérkezik minden rocker kedvenc évszaka, a nyár. Vele együtt érkeznek a koncertek, a fesztiválok, és badarság lenne tagadni, hogy a nyomukban ott jár a hőség, a porfelhő és az izzadás.
Kincsek Völgye: csodálatos tulipánünnep várja a Balaton melletti Bálványoson

Kincsek Völgye: csodálatos tulipánünnep várja a Balaton melletti Bálványoson 

„A lélek beköltözik abba, amit csinálsz – tartja a hawaii őslakók mondása. Mi ennek szellemében építjük évről évre a Kincsek Völgyét, hogy akik ellátogatnak hozzánk, valódi kincsekkel és valódi élményekkel távozzanak” – vallja Timár Zsuzsanna és férje Tímár Tibor, akik megálmodták és megvalósították a nem mindennapi oázist.
Április végén Magyarországra látogat Ferenc pápa

Április végén Magyarországra látogat Ferenc pápa 

Újra Magyarországra érkezik a pápa.