Toledo utolsó kardkészítői nem kifejezetten akarják még most sem feladni ősi mesterségüket, amit gyakorlatilag a római idők óta folyamatosan űznek. A mentőövet számukra – úgy tűnik – a showbusiness, azon belül is a filmipar nyújtja majd.
A spanyol városban manapság mindössze két kézműves kardkészítő műveli az ősi mesterséget – gyakorlatilag ők képezik az utolsó láncszemet az évezredekre visszanyúló hagyományhoz.
„A kardkészítés szorosan kötődik a városhoz, és nem csak a múltjához, de a jelenéhez is.” - mondta Antonio Arellano, az Artesania Arellanos munkatársa. - Ha megszűnne, az óriási veszteséget jelentene a város számára.
Ahogy a megelőző évszázadokban a toledói kard hírneve egyre terjedt szerte a világban, úgy gazdagodott, úgy lett egyre vagyonosabb maga a város, és annak polgárai. Az ipar átformálta a település képét is, a több száz kardkovács, akik a kanyargós utcákban működtették műhelyeiket, Toledót a korabeli ismert világ egyik kiemelkedő és elismert kardkészítő központjává tették.
A vásárlók már nem kardforgató hadfiak
Arellano harminc éve műveli ezt az ősi műveltséget, a kardkészítés hagyománya náluk apáról fiúra szállt. Vásárlói persze már nem kardforgató hadfiak és nemesek, hanem inkább külföldi turisták, akik nem fegyverre, csupán egy díszkardra vágynak.
„Amikor elkezdtem a mesterséget, Toledo a kardkészítés meghatározó központja volt – a város tele volt műhelyekkel” - mondta Arellano, aki 69 évesen egyike Toledo utolsó kardkészítő mestereinek.
Az utóbbi években azonban a helyi kardkészítők száma alaposan megcsappant; az ázsiai országokból érkező tömeggyártású kardok gyakorlatilag kivégezték a helyi, toledói kézművesipart, de az elmúlt másfél év járványhullámai, lezárásai is a megtizedelték a mesterséget.
Arellano kézzel készített kardjai, amelyek elkészítése akár hat hétig is eltarthat, még valahogy csak, csak túlélték ezt a komoly válságidőszakot.
„A járvány nagyon komoly érvágást jelentett a szakmának” - mondta Arellano, hiszen a Covid miatt egyik pillanatról a másikra megszűnt az addigi komoly turista forgalom a városban.
"Sok nehéz pillanatot éltem át, és mindig átéltük, de ez most komolyabb volt ." – tette hozzá.
A vészharangok az év elején kezdték kongatni Toledóban, miután Mariano Zamorano, a város másik kardműves mestere 70 éves korában bejelentette visszavonulását, miután az épületet, ahol a műhelye volt, eladta korábbi tulajdonosa.
Időigényes és drága
A kézműves kardkészítés egy időigényes és költséges folyamat; az acélt nyílt lángban hevítik, mielőtt nyújtják, formázzák, majd kalapálják és csiszolják. Átlagosan 15-20 óra szükséges egy ilyen kard elkészítéséhez, ami átlagosan 400-500 euróba kerül.
Arellano, akinek fia a nyugdíjba vonulása után átveszi az üzletet egy fokkal bizakodóbb az üzlettel kapcsolatban. Egyre több olyan filmes cég keresi meg megrendeléseivel, amely történelmi sorozatok készítésével foglalkozik; márpedig ezekbe a produkciókba történelmileg hiteles fegyverek kellenek.
Legutóbb Arellano egy történelmi eseményeket megjelenítő vidámparkkal írt alá szerződést, ahol a fia fog kardot készít a közönség előtt. Ezek az alkalmak is lehetőséget teremtenek az iparág túléléséhez.
(Forrás: The Guardian)
Ezt is érdemes elolvasni: Bámulatos spanyol konyha
