Audrey Hepburn is ezt viselte - hogyan vált stílusikonná a Burberry?

A brit Basingstoke ma sem tartozik a nagyvárosok közé, ám 1856-ban, mikor Thomas Burberry saját üzletének megnyitása mellett döntött, alig 4500 ember lakta a várost. Az eleinte elsősorban hétköznapi viseletek készítésével foglalkozó Thomas érdeklődése gyorsan más területek felé fordult, így elkezdett strapabíró, például vadászruhák készítésére is alkalmas anyagokkal kísérletezni.

Kiemelt fontosságot helyezett a vízálló textíliák használatára ruhái készítésekor, amelyek az évek során komoly népszerűségre tettek szert, így pamutgyártókkal partnerségeket kötve az 1870-es évek elejére már legalább 70 embert foglalkoztatott, egy évvel később pedig újabb, már 200 fős gyárat nyitott. A tervező gyorsan felismerte a hirdetések fontosságát, így teljes öltözékeket ajándékozott a korabeli brit közélet kiemelkedő alakjainak, ezzel elérve, hogy például a hadsereg olyan elismert tisztjei, mint Lord Kitchener és a nemzetközi mozgalommá váló cserkészszövetséget megalapító Lord Baden-Powell is Burberry-ben járjanak.

A nagy felfedezés

Thomas Burberry boltja ugyan már az 1870-es évek elején kifejezetten jól profitált, ám az igazán nagy áttörésre 1879-ig kellett várni, a tervező ugyanis ekkor „fedezte fel” a gabardint. A sűrű szövésű, egyiptomi gyapjúból, különleges eljárással készített, vízálló anyag egy csapásra a nemzetközi közösség kedvencévé vált, világszinten is elismertté téve Thomast. 1888-ban hivatalosan is levédette az anyagot, és 1904-ben a Men’s Wear férfiöltözetekkel foglalkozó szaklap már így fogalmazott Burberry felfedezéséről „a gabardin ellenáll a hőségnek és a hideg szeleknek, de megvéd az esőtől és a tüskéktől is.”

A londoni Haymarket 30. alatt 1891-ben nyílt Burberry főhadiszállása egészen 2007-ig szolgáltató üzlet volt, amely gyorsan nagy népszerűségre tett szert a főváros elitjének körében is.

Gabardin, a sokoldalú

Azt, hogy a Burberry által felfedezett anyag milyen fontos szerepet játszik a ruházkodás történetében, mi sem mutatja jobban, hogy XIX-XX. század felfedezői közül többen is gabardinba öltözve vágtak neki útjuknak, a Nobel-díjas norvég sarkköri kutató, Dr. Fridtjof Nansen első útját csinálta végig így, míg egy brit felfedező, Sir Ernest Shackleton összesen három alkalommal indult útra Burberry ruhákban.

Az ikonikus külső

A Burberry a divatot ma is meghatározó, óriási népszerűségnek örvendő kabátjainak története 1900-ban kezdődött. A brit hadsereg ekkor kereste meg a tervezőt azzal, hogy gondolja újra a katonák által eddig használt nehéz kabátokat – így született meg a legendás tervezés. A könnyű, kényelmesen hordható kabátok a világháborús katonák után idővel eljutottak a civilek ruhatárába is, és a mai napig a luxusmárka legfontosabb terméke.

A ballonkabátok mellett szintén a brit luxusmárkához köthető egy világszinten ismert minta, a „Burberry-kocka” az 1920-as évek eleje óta van használatban, és míg eleinte csak a ballonkabátok bélésén tűnt fel, ma már például a kasmírsálakon is megjelenik.

Burberry, a világmárka

A Burberry kabátok igazán akkor váltak eggyé a stílussal és az eleganciával, mikor két kultikus filmben is feltűntek. Humprey Bogart a Casablancában, míg Audrey Hepburn az ’Álom luxuskivetelben’ filmben viselt egy példányt.

Az 1970-es évektől kezdve a vállalat berkeiben egyre erősebbé vált az az igény, hogy ténylegesen a nemzetközi divat meghatározó szereplőjévé váljon a Burberry. Ennek hatására a cég világszinten több gyártóval megegyezett arról, hogy a már létező kollekcióhoz készítsenek különböző kiegészítő termékeket, így öltönyök, felsők, nadrágok, sportruhák és kiegészítők is kerültek a kiválasztott boltok és a luxusmárka saját butikjainak polcára a Burberry égisze alatt.

Az új évezredbe a Burberry átalakított menedzsmenttel vágott bele Victor Barnett vezetésével, aki mellé 2001-ben érkezett meg a kreatív igazgatói pozícióba Christopher Bailey. Az új vezetés rögtön bele is szaladt egy komolyabb problémába, ugyanis a más luxusmárkákhoz képest viszonylag olcsó, hatalmas mértékben hamisított Burberry „kockái” egyre inkább összefonódtak a brit focihulligánokkal és a „chav”-okkal (ez az Egyesült Királyság népességének egyik jellemzően aluliskolázott, gyakran a társadalmi normákat figyelmen kívül hagyó csoportjára használt kifejezés) - a szituáció egészen odáig fajult, hogy a mintát ki is tiltották több stadionból.

A kialakult helyzet megoldására egészen 2006-ig kellett várni, amikor a vezérigazgatói székbe érkező Angela Ahrendts az igazgatói tanácsban ülő Barnett-el közösen átformálta a márka eladási stratégiáit. Ennek keretében a kockákat eltüntették a termékek 90 százalékáról, valamint visszahozták a Burberry-égisz alá a szépségápolási termékek és a parfümök üzletágát is. Ezután nem sokkal elindult a teljes Európai Uniót is kiszolgáló Burberry webshop, és a következő években a régi fényét visszanyerő luxusmárka újra ütemes növekedésnek indult.

A Burberry ma

Ahrendts 2014 elejéhez köthető távozása után egy átmeneti időszak után felállt a cég jelenlegi vezetése, a vezérigazgató Marco Gobbetti, az igazgatótanács elnöke Gerry Murphy, míg a kreatív igazgatói posztot 2018 márciusa óta a Givenchy színeiben korábban közel tíz évet eltöltő Riccardo Tisci tölti be.

Más divatházakhoz hasonlóan a Burberry életében is jelentős változást hozott az új tervező érkezése. Az már a Givenchy-nél eltöltött időszakban kiderült, hogy Tisci kiemelkedően tehetséges, és minimalista, időnként egészen gótikusnak mondható stílusa a kissé beporosodott francia márkát újradefiniálta.

Ennek ellenére egészen a most februárban bemutatott 2020-as őszi/téli kollekciójáig úgy tűnt, hogy nem igazán tudja, merre induljon a Burberryvel, ám a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet is előtérbe helyező bemutató pozitív meglepetést okozott – ismét megerősítve azt, hogy a britek legöregebb és legismertebb luxusmárkája még mindig az utcai divat alfája és omegája.