A műsorvezető-pszichológus elsősorban mélyinterjúiról ismert, de róla viszonylag keveset lehet tudni, és ezt tudatosan alakította így. Két fiát mindig is óvta a nyilvánosságtól, illetve óvták ők magukat, mert a nagyobbik már négy évesen közölte, ő gyűlöli a fotózást, és azóta nem is készült róla kép egyik se újságba se.
„Azért mert ők engem választottak a csillagról, az engem nem jogosít fel arra, hogy én őket biodíszletnek használjam. Ezért kevesebb címlap készült velem, de ezt nem bánom. Annál is inkább, mert jobban szeretek láttatni, mint látszani. Én egy koktélpartin nem a kör közepén állok, hanem a szélén. Ha egyáltalán elmegyek …”

Véletlenül került a médiába, egykori szerelme, a szintén újságíró Doszpod Béla révén, és ahogy mondja, nem véletlen, hogy már az oviban is létra volt a jele, mert ő bizony szépen lépegetett azon a bizonyos szamárlétrán, míg végül az lett, aki. De ezzel nem érte be, mindig is szeretett tanulni és állandóan képezte/képezi magát, mert bár sosem bukott meg műsora, de előfordult, hogy munkaadója túlságosan érzékenynek és mélynek tartotta az interjúit és nem kért belőlük. Ám ő ezt se bánja, azt mondja, 32 év alatt meg kellett tanulnia elengedni, újrakezdeni, hiszen a trendek és ő maga is állandóan változik. Két munka közötti szünetben pedig mindig tanult valami újat, hogy többé váljon. Mert elképzelte magát a jövőben és igyekezett a felé a kép felé haladni. Maga is kíváncsi volt arra, hogy tud az 55 éves Szily Nóra ebben a fiatalság-központú világban érvényesülni; hogyan tud támogatni másokat, inspirálni a kortársait, megmutatni, hogy sose késő változtatni! De ebbe időt, pénzt, energiát kell tenni. Amikor a különböző képzéseket, iskolákat végezte, nem ment nyaralni, hétvégén is tanult – önmagába fektetett be.
Noha céltudatos, Nóra rosszul viseli, ha a kemény jelzővel illetik.
„Én egy kemény helyzetekben helyt állni képes nő vagyok. Aki érzékeny, bohókás, huncut, bújós, gyengéd, esendő, sok a könnye, sok a kacaja. Nem csak IQ-ból dolgozom, hanem nagyobb részt EQ-ból. Semmi esetre se vagyok egy harcos amazon, akinek semmire és senkire sincs szüksége.”
Sőt! Imádja a szerelmet. Első férjével két hónap után házasodtak össze, rá egy évre megszületett a fiuk, de újabb egy év elteltével már el is váltak. „Előbb mentem férjhez, mint hogy megismerkedtünk volna”. De egy percét se bánja, hiszen lett egy gyerekük és barátok maradtak. A második házassága kilenc évig tartott és abból is született egy fiú. „Sokáig jól csináltuk, de aztán már valahogy nem, de erről nem szeretnék többet beszélni. De minden csodálatom mind a két férjemé, mert mindketten mindkét fiammal törődnek. Sajátjuknak tekintik a nem vér szerinti gyereket is. Úgy szoktam fogalmazni, hogy csodálatos apákat találtam, csak férjet nem.”
Hogy segítette-e őt a pszichológus-coach végzettsége a kapcsolataiban és az anyaságban, azt feleli, a suszter cipője mindig lyukas. Neki is könnyebb más problémáira rálátni, mint a sajátjaira. Ezért, ha volt valami elakadása, keresett magának valakit, aki őt tudta segíteni. A barátok ugyanis involválódva vannak a helyzetekben, nem tudnak objektívek lenni. Így ő magánéleti gondjaival járt pszichiáternél, karrierváltásnál pedig egy coach-ot keresett fel.
Jelenleg jól van. Kiköltözött a városból, amit ajándéknak tekint. Fiai ugyanis már nem vele élnek, már nem kell őket suliba, edzésre vinni, már alhat, amíg akar, lehetnek kutyái. Elégedett. Egy új korszak jött el az életében, aminek szereti az ízét. A korát is jól viseli. A szépségről azt mondja, nincs ellene annak, hogy aki képernyőn van, akár apróbb szépészeti korrekciót is megengedjen magának, de azt viccesnek tartja, ha valaki harminc éve van a pályán, mégis huszonévesnek akar látszani, ahogy ő fogalmazott: hátul összepatentolt fülekkel.
Hogy vágyik-e párkapcsolatra, arról így nyilatkozott:
"Szívesen szerződnék élményekre, beszélgetésekre, szellemi szárnyalásokra, egy jó szövetségesi viszonyra, mert már az életemben – és egy feltételezett férfi életében is – a nagy penzumokat megtettük, teljesítettük. Ez egy másfajta épülés, építkezés, kinyílás ami még előttem, előttünk, a korosztályom előtt állhat. Persze, ha elhiszi magáról, és nem azt mondja: ugyan már…
Én egy csomó dologra azt mondom: még nem.
Még nem kóstoltam, még nem jártam ott, még nem tudom.
De akarom, de szeretném és fogom."
Forrás: Szerelemcsütörtök -Tóth Kornéliával