Az ország északnyugati tartományában, Hszincsiangban élő muzulmán népesség emberi jogainak durva megsértése és kényszermunkára fogása mindennapos gyakorlat az ázsiai birodalomban.
Most egy 180 emberjogi csoportból álló koalíció arra próbálja felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy a kényszerítő intézkedések fenntartásában a nemzetközi divatcégek tevőlegesen is részt vállalnak azzal, hogy olyan alapanyagokkal dolgoznak, melyeket állami fenntartású kényszermunkatáborokban állítanak elő Kínában - írja a Guardian.
Ezekben a táborokban, a legóvatosabb számítások szerint is másfél millió ujgurt és más türk nemzetiségű embereket dolgoztatnak a kínai hatóságok. Emberjogi csoportok becslése szerint minden ötödik, világban eladott márkás ruházati termék közül egy olyan alapanyagból készül, mely Hszincsiang tartományból származik.
Kína a világ legnagyobb gyapottermelője, gyapjújának 84 százaléka pedig Hszincsiang régióból származik. A Hszincsiangban előállított pamutot és fonalat pedig széles körben használják fel más kulcsfontosságú ruhanemű-gyártó országokban, így Bangladesben, Kambodzsában és Vietnamban is. A héten a New York Times is beszámolt arról, hogy a régió gyárai arcmaszkokat és egyéb PPE-kat szállítottak a világ számos országába.
Az emberjogi koalíció egy listát tett közzé azokról a márkákról, amelyek állítása szerint továbbra is a régióból vagy az ujgur emberek kényszermunkájához kapcsolódó gyárakból származnak. Ezek a következők: a Gap, a C&A, az Adidas, a Muji, a Tommy Hilfiger és a Calvin Klein.
Az emberjogi koalíció szerint sok más vezető ruházati márka továbbra is jövedelmező stratégiai partnerségeket tart fenn kínai állami vállalatokkal, részt vesznek a régióban zajló textilipari fejlesztésekben is. Ezek ugyanakkor jórészt az ujgurok kényszermunkájára épül.
"Igencsak nagy a valószínűsége annak, hogy a legtöbb luxusmárka esetében fennáll annak a veszélye, hogy a termékeket ujgur emberek kényszermunkájával állítják elő" – mondja Chloe Cranston, az Anti-Slavery International üzleti és emberi jogi igazgatója.
Hetven, ujgur emberjogi csoportot magában foglaló koalíció arra szólítja fel a globális ruházati ipar legnagyobb márkáit, hogy hagyjanak fel azzal a gyakorlattal, miszerint a termékeikhez az alapanyagokat Kínából rendelik meg. Ezek nagy részét ugyanis feltételezhetően Hszincsiang tartományban állítják elő, kényszermunka igénybe vételével.
Áprilisban a Global Legal Action Network (Glan) nevő nemzetközi emberjogvédő csoport már bizonyítékokkal szolgált azzal kapcsolatban, hogy olyan a márkák, mint a Muji, az Uniqlo, a H&M és az Ikea, az Egyesült Királyságban olyan termékeket árusítottak, amelyeknél az alapanyagolat ujgurok kényszermunkájának felhasználásával állíthattak elő.
A Glan arra hívta fel az Egyesült Királyság kormányának figyelmét, hogy azonnal állítsa le a kényszermunkához kapcsolódó termékek értékesítését, mivel megsértette a vonatkozó törvényeket, köztük az 1897. évi, külföldön készült árukról szóló jogszabályt. A H&M és az Ikea válaszul kijelentették, hogy abbahagyják a gyapot vásárlását a régióból.
Muji továbbra is gyapotfonalat akar használni, mely az érintett kínai régióból származik, de tagadja, hogy pamut- és fonal előállítása bármiféle kényszermunkához kapcsolódna. Az Uniqlo szóvivője elmondta, hogy a régióban nem gyártanak Uniqlo termékeket, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az ellátási lánc minden partnere tartsa be az emberi és munkavállalói jogokról szóló nemzetközi előírásokat.
A PVH Corporation, amely Calvin Klein és Tommy Hilfiger tulajdonában van, nyilatkozatban erősítette meg, hogy nem származnak késztermékek a régióból, ugyanakkor megszünteti az üzleti kapcsolatait olyan gyárakkal és malmokkal, melyek Hszincsiangban termesztett pamutot használnak fel.
Az Adidas szerint nem származnak termékeik a régióból, ugyanakkor utasította beszállítóit, hogy ne rendeljenek fonalat a régióból.
Az emberjogi koalíció tagjai ugyanakkor kijelentették, hogy nem elegendő, ha a márkák és a kiskereskedők csak a beszállítókkal fennálló közvetlen kapcsolatokat szüntetik meg, az ágazatnak a régióhoz fűződő kapcsolatok teljes átalakítását kell elvégezni.
A múlt héten a kínai nagykövet az Egyesült Királyságban tagadta, hogy kormánya emberi jogi jogsértéseket követne el, miután az interneten újból megjelentek olyan videók, amelyek ezt bizonyították.
