Tej. A tehéntej-allergia egyre gyakoribb. A csecsemők szervezete az első hat hónapban nem képes megbirkózni az idegen fehérjékkel, amelyeket a tej tartalmaz, ezért sok esetben allergiás tünetek alakulnak ki náluk. A tehéntej-allergiának nagyon változatos tünetei lehetnek, aszerint is, hogy mikor jelennek meg: közvetlenül a tej elfogyasztása után, vagy csak napokkal később.

Legtöbbször hányás, hasmenés, bőrkiütések jelennek meg a betegnél, valamint gégevizenyő, amely rendkívül veszélyes, hiszen fulladást okozhat. Ha azonban az érintett személy étrendjéből megvonjuk a tejet, akkor a tünetek is megszűnnek.

Tojás. A tojásban is számos allergizáló fehérje van, amelyet egyes emberek szervezet nem képes felbontani. Legtöbbször egész életen át elkíséri az illetőt, ezért csak nagyon szigorú tojásmentes diétával lehet elkerülni az asztmás-, felsőlégúti- , illetve bőrpanaszokat.

Liszt. A magyarok egy százaléka érzékeny a lisztre, számukra a búza, az árpa, a rozs, a különféle zabpelyhek fogyasztása tilos, ugyanis a testben olyan autoimmun folyamatokat indít el, amelyek következtében a szervezet maga ellen fordul.

Szója. Leggyakrabban bél- és bőrpanaszokat okoz, és talán ezen panaszok forrására a legnehezebb rájönni, ugyanis számos húsnélküli étel, de például a felvágottak is tartalmazhatnak szóját. Az érintett csak azt veszi észre, hogy bizonyos étkek fogyasztása után hasmenés, hányás, hasi fájdalom, puffadás, tüsszögés, asztma, fejfájás lép fel nála, ritkább esetben nyugtalanság, alászavar.

Hal, mogyoró, csonthájasok, kagyló. Felnőttek esetében ezek azok az alapanyagok, amelyek a leggyakrabban okoznak kellemetlen és veszélyes tüneteket. Úgyhogy mielőtt nagy baráti vacsorát rendeznénk, érdemes tudakozódni, nincs-e valakinek valamilyen táplálékallergiája.

A lapunkban megjelent egészségügyi cikkek tájékoztató jellegűek, azok nem helyettesítik a szakorvossal való konzultációt.