Itt a tavasz! Meg a kullancsok is. Manapság igen sokféle információ terjed a csípésekről, azok ellátásáról és a várható esetleges problémákról, és különösen igaz ez a kullancsok csípésével kapcsolatosan. Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket, és megkerestük a szakmailag korrekt megoldásokat!
1. hamis állítás
Ha nem alakul ki bőrpír (Erythema migrans), akkor nem volt Borreliával fertőzött a kullancs.
Az igazság: sajnos, csak a borreliás fertőzések 40–60, más adatok szerint maximum 50–70%-ánál fordul elő kisebb-nagyobb vagy vándorló bőrpír. Vagyis az, hogy nem volt bőrpír, egyáltalán nem zárja ki a fertőzést!
Fontos tudni! Ha egyértelmű Erythema migrans alakult ki, akkor a kullancs (vagy a csípést okozó rovar) biztosan megfertőzte az érintettet Borreliával és esetleg más társfertőzőkkel is. Ezért azonnali és tartós antibiotikus kezelést kell kezdeni orvos segítségével. Mivel a kullancsszerológia és Westernblot vizsgálat sem százszázalékos, ezért ezek negatív eredménye esetén sem szabad a kezeléssel késlekedni!
2. hamis állítás
Ha nem éreztem a csípést, akkor biztosan nem lehet Borreliám vagy más társfertőzésem…
Az igazság: ha szerencsénk volt, akkor a kullancs nem volt fertőzött, vagy túl rövid ideig volt a bőrben, és így nem tudott megfertőzni bennünket. Ha kevés kórokozó került csak be, és az immunrendszerünk elég erős, akkor sem fog történni semmi. Hogy bejutott-e baktérium vagy vírus, az nem a csípés észrevételén múlik. Sajnos az esetek jelentős részben akkor is bekerül Borrelia vagy más, a szúrás során terjesztett kórokozó (Ehrlichia, FSME, Chlamydia, Mycoplasma, Babesia, Bartonella, Rickettsia…), ha valaki nem érezte vagy nem emlékszik semmilyen szúrásra, és annak a nyoma sem látszik. Nemcsak kullancs, hanem más vérszívó is terjesztheti ezeket a kórokozókat, és az is előfordul, hogy olyan kicsik voltak, hogy nem látta őket, vagy miután jóllaktak, kifordultak a bőrből.
A tünetek jó része – a bejutott és szunnyadó kórokozók később történő aktiválódása miatt – akár hónapok múlva alakul ki. S ki emlékszik már télen egy nyári csípésre vagy egy kis vörös foltra a bőrön…?
3. hamis állítás
A (kullancs)csípést éreztem, láttam volna.
Az igazság:a kullancs a csípés során „érzéstelenít” – ezért azt a legritkább esetben lehet érezni. A szúnyog, bögöly és hasonlók csípése valóban fáj. És ne felejtsük el, hogy vérszívóként ők is megfertőzhetnek…
4. hamis állítás
Két hét antibiotikum-szedéssel teljesen megoldódik a probléma.
Az igazság: az orvos előírásai szerint kell eljárni, de általában 4-5 mg/kg az antibiotikum napi adagja, és minimum 3-4 héten át. Időnként kombinált kezelés is szükséges, mert a társfertőzések nem mindig kezelhetők egyetlen szerrel.
Vizsgálatok és orvosi előírás nélkül önkényesen senki ne szedjen antibiotikumot! Ha nem tudni, hogy konkrétan mi a kórokozó, akkor azt sem tudja senki, hogy melyik az arra megfelelő szer. Ugyanis, ami az egyikre hat, nem okvetlenül hatásos a másiknál. A kezelés elbírálása tehát szakorvosi feladat. A legfontosabb az időben történő felismerés és az esetleges társfertőzések kiderítése, illetve azok célzott kezelése.
Önmagában csak az antibiotikus kezelés sem elég, mert könnyen kialakulhat rezisztencia, baktériumflóra-károsodás, szövődményként gombásodás, allergiák, bélproblémák, krónikussá váló Borreliosis… Mindig kell a toxinok kiválasztását stimuláló salaktalanítás, immunerősítés, lúgosítás, májtámogatás és a velünk élő baktériumokat védő probiotikus kezelés is.
5. hamis állítás
A kullancscsípés után azonnal vérvizsgálat kell.
Az igazság: mivel a vérből a rutinvizsgálatokkal legalább 6-8 hét múlva lehet csak az ellenanyagokat kimutatni, ezért azonnali vérvétel sajnos értelmetlen.
Amit hamar tenni lehet: a kullancsot nem szabad eldobni, hanem meg kell nézetni, hogy nem fertőzött-e. Majd körülbelül 2-3 héttel a csípést követően lehet először Elispot és CD3/CD57-vizsgálatot végeztetni (sajnos még nem Magyarországon végzik!). Ha a kullancs fertőzött volt, akkor okvetlenül érdemes mielőbb ezt elvégeztetni, vagy ha gyanús jelek léptek fel, akkor is, mert a korán elkezdett kezelés hozza a legjobb eredményt. A kullancs fertőzöttsége, illetve gyanús jelek esetén 6 hét után már jöhet az ellenanyagok vizsgálata is.
6. hamis állítás
A krónikus Lyme-kórt a véreredmények szerint kell kezelni.
Az igazság: sajnos, a krónikussá vált vagy későn felismert Lyme-kórnál a hazai diagnosztikai módszerek még kevesebb eligazítást adnak. Ha nincs mód speciális laborban vizsgálatokat végeztetni, akkor a tünettan alapján kell elkezdeni a kezelést.
7. hamis állítás
A kullancs csak egyféle kórokozót terjeszt, vagy csak Borreliát, vagy az agyvelőgyulladást okozó FSME-vírust.
Az igazság: a kullancsok és más vérszívók is akár többféle kórokozót képesek egyszerre a vérünkbe juttatni. Ezek egymástól függetlenül, időben eltérően válthatnak ki tüneteket, részben hasonlókat, részben teljesen különbözőket. Ezért, ha valaki több kórokozót egyszerre kapott el, nagyon nehéz az egyértelmű diagnózis felállítása és a célzott kezelés.
Forrás: balaicza.hu
