Bár a szülők jó eséllyel kérvényezhetnek az Oktatási Hivatalnál (az elfogadási arány 90 százalék feletti), a törvény mégis akár több mint tízezernyi olyan hatéves kisgyermeket kényszeríthet éretlenül az iskolába, akiknek a szülei nem kaptak megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérvényezés megindításához.
A Szülői Hang Közösség felméréséből kiderült: súlyos hiányosságok tapasztalhatók az iskolaérettséggel kapcsolatos eljárásban. (Az online felmérés január 1. és 10. között zajlott a kérvényezésben érintett szülők körében 1179 önkéntes résztvevővel.)
Mivel legkésőbb január 15-ig adhatók be a kérvények az Oktatási Hivatalhoz, a szülőknek az új rendszerben nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet, pedig ebben a korban a kisgyermekek nagyon gyorsan változhatnak, fejlődhetnek.
Miután ebben a nehéz kérdésben, az óvoda jogkörét megszüntetve, a döntés felelősségét a kormány a szülők vállára tette, alapvető fontosságú, hogy a szülők széles körű és egyénre szabott szakmai támogatást kapjanak, hogy gyermekük szempontjából a legjobb döntést hozhassák meg.
A felmérés eredményei szerint azonban az óvoda csupán az esetek 44 százalékában tájékoztatta a szülőket az iskolaérettségi döntés pedagógiai szempontjairól, mivel a kormány nem rendelte el a szülők érdemi, pedagógiai kérdésekre is kiterjedő tájékoztatását.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója csak a bürokratikus teendőkre szorítkozik, és egyetlen szót sem pazarol az érdemi pedagógiai döntés szempontjaira, még arról is megfeledkezik, hogy hova fordulhatnak tanácsért a szülők.
Az óvoda érdemi segítségnyújtása az adott pedagógusok önkéntes munkáján alapszik, és az esetek többségében elmaradt, sőt az esetek 15 százalékban az óvoda még az OH-kérelmezés lehetőségéről sem adott tájékoztatást a szülőknek.
Korábban a szülők a pedagógiai szakszolgálatokhoz is fordulhattak iskolaérettségi vizsgálatot kérve, de a kormány 2020-tól rendeletben akadályozta meg, hogy a szülők ezt igénybe tudják venni.
A kormányzat nemcsak a szakmai tájékoztatás megszervezését mulasztotta el, hanem a szülői kérvényezés támogatását is. Az OH bármely szakember által kiállított írásos szakmai véleményt figyelembe vesz az iskolaérettségi döntésében, azonban a kormányzat elfelejtett szólni az érintett szakembereknek arról, hogy ilyen írásos véleményt kiadhatnak.
Így történhetett meg, hogy a felmérés eredményei szerint a kérvényező szülők 70 százaléka találkozott elutasítással, amikor támogató írásos szakmai véleményt kértek azoktól a szakemberektől, akik egyébként egyetértettek azzal, hogy a gyermek még egy évig óvodában maradjon.
Ezen belül 42 százalékban találkoztak a szülők azzal, hogy egyáltalán nem is állították ki az írásos szakmai véleményt, 28 százalékban pedig azt tapasztalták, hogy bár a szakember egyetért a további egy év óvodával, ezt konkrétan mégsem meri beleírni a szakmai véleménybe.
Sajnos az óvodák jogkörének megszüntetése oda vezetett, hogy sok óvodában már nem adják meg a szülőknek azt a támogatást, amire egyébként még lehetőség lenne. Az eredetileg az egységesítés ürügyével bevezetett új szabályozásban mind a szülői tájékoztatás, mind a kérvényezés támogatása rendkívül esetleges: van, ahol működik, és van, ahol nem.
A Szülői Hang Közösség önkéntes csoportként igyekszik pótolni a kormányzat mulasztásait. A segítségnyújtási akció azonban nem helyettesíti az országosan szervezett kormányzati tájékoztatást és támogatást, melynek elsődleges helyszíne az óvoda kell hogy legyen.
Már tavaly is sokan mentek hamarabb iskolába
A tavalyi év nyilvános adatai szerint az OH-ba benyújtott kérvények 90 százalékát, mintegy 10 ezer kérelmet fogadtak el, emellett 2019-ben még mintegy 12 ezren szerezhettek egyes szakszolgálatoknál szakértői véleményt az óvodában maradásról.
Így tavaly összesen mintegy 22 ezer gyermek maradhatott még egy évet az óvodában, ami körülbelül 10 ezerrel kevesebb, mint a korábbi években jellemző 30–35 ezer közötti szám.
Vélhetően ennek a 10 ezer gyermeknek jelentős része éretlenül került az iskolába pusztán azért, mert a szülők nem kaptak megfelelő tájékoztatást, támogatást, ezért nem tudatosult bennük, hogy kérvényezniük kellene. Idén a helyzet akár még rosszabb is lehet.
A kérvényezési idő előtti szakszolgálati szakértői vélemények lehetőségét az SNI-s/BTMN-es gyerekek kivételével megszüntették, így még több szülő kényszerülne OH-kérvényezésre. Félő, hogy a tavalyi 22 ezernél idén kevesebb szülő fogja kezdeményezni a szülők számára gyakran méltatlan és megalázó eljárást, melynek keretében a szülőknek minél rosszabb színben kell feltüntetniük gyermeküket a kérvényezés sikerének érdekében, és idegenek döntenek sorsukról nyilvános kritériumok és érdemi jogorvoslati lehetőség nélkül.
