A beázás a leggyakoribb káreset a társasházakban. Elsősorban azért, mert a házak csőszerkezete sokszor elavult, és emiatt gyakoriak a csőtörések. De gyakran emberi mulasztás okozza a beázást, például az, hogy valaki nyitva hagyta a vízcsapot, mondta el Halmos Gyula, a Groupama Garancia Biztosító Szolgáltatási Centrumának főosztályvezetője. „A panelházak esetében a külső betonelemek illesztései vagy a tetőszerkezet állapota sem mindig megfelelő, ezek pedig mind okai lehetnek a beázásnak. Ilyen bejelentéseket főként heves esőzések, viharok idején kap a biztosítótársaság. Szintén kiemelt helyen szereplő káreset a társasház falainak összefirkálása, a kaputelefonok, ajtók és felvonók rongálása, az üvegkárok, új építésű házak esetében pedig sokszor a hiányos kivitelezés okán keletkeznek. Leggyakrabban a régi társasházak károsodnak, különösen a belvárosi, jellemzően háború előtti épületek. Ezek mára gyenge szerkezetük, elmaradt vagy hiányos karbantartásuk miatt könnyen sérülnek, főként viharok idején” – teszi hozzá a szakértő.
Hogyan érdemes társasház-biztosítást kötni?
A lakóépület egészére megkötött szerződés több előnnyel jár.
Egyrészt a teljes épület biztosítottá válik, nemcsak a közös tulajdon, hanem a lakások is. Amellett, hogy olcsóbb a lakásonkénti biztosításnál, a károk bejelentése és ügyintézése lényegesen könnyebbé válik, és ez nemcsak a lakók életét, hanem a közösség képviselőjének munkáját is megkönnyíti, akinek felelőssége, hogy mindig előrelátóan, gondosan eljárva csökkentse a gazdálkodási, üzemeltetési kockázatokat és költségeket. Azonban fel kell készülnie a váratlan helyzetekre, kiadásokra is. Amikor optimális biztosítási védelmet akar a társasháznak, akkor is jól össze kell hangolnia a közösség és a tulajdonosok egyedi érdekeit.
Amikor a tulajdonosoknak – közös szerződés hiányában – maguknak kell külön-külön biztosítaniuk a lakásukat, gyakran előfordul, hogy a lakók egy része nem kötötte meg a szerződést, vagy volt ugyan biztosítása, csak elfelejtette befizetni a díjat, és így a biztosítás megszűnt. Komolyabb kár esetén – például tűz, robbanás – ez kritikus helyzethez vezethet, mert könnyen előfordulhat, hogy a biztosított lakások arányában kifizetett kártérítés nem elegendő az épület helyreállításához. A kiköltöztetett lakóknak hosszabb távon vagy akár végleg más otthonról kell gondoskodniuk. Egy másik fontos érv, hogy közös szerződéshez kapcsolódó egyéni lakásbiztosítások kedvezőbb díjjal köthetők, ebben a szerződésben a lakók a lakás ingóságait biztosíthatják. Azt, hogy mi a legfontosabb teendő, ha káreset történik, arról itt olvashat!
Mekkora legyen az összeg?
Figyelnünk kell arra, hogy a közös szerződésben a lakásunkra vonatkozó biztosítási összeg nagysága megfelelő-e. Ha az otthonunk az átlagosnál jobb műszaki színvonalú, drágább anyagokat építettünk be, akkor célszerű a lakásunkra kötött ingóságbiztosításhoz kiegészítő épületbiztosítást is kötni olyan biztosítási összegre, amely komolyabb kár esetén is az eredeti állapot helyreállítását biztosítja.
Azt, hogy milyen biztosítási eseményekre kell felkészülnie egy társasháznak, az előforduló leggyakoribb károk, a szélsőséges időjárási jelenségek és természeti katasztrófák önmagukban meghatározzák. A leggyakoribb károk között első helyeken szerepel a csőtörés, az üvegtörés, az egyre többször előforduló viharkárok és a jégverés. Földrajzi fekvéstől függően fontos az árvízvédelem, sőt a földrengés elleni védelem is, gondoljuk csak arra, hogy idén már négy kisebb földrengés volt hazánkban.
A társasházi alapbiztosítás (vagyonbiztosítás) tartalmazza a legnagyobb károkat okozó biztosítási események fedezetét, ezen kívül felhőszakadásra, tetőbeázásra, panel és/vagy blokk hézag beázásra, de még a termőtalaj és növényzet káraira szóló kártérítést is. Szerepel a tűz és a robbanás, robbantás is, amelyek rendkívüli, esetleg helyrehozhatatlan károkat okozhatnak a közösség lakóépületében. A gyakori betörések kapcsán figyelmet érdemel az épületrongálás, ami jelentős összegű lehet már egy betörési kísérlet esetén is. A fedezetet ki lehet terjeszteni az épületberendezések és -tartozékok rongálási és lopáskáraira is, például világítótestek, antenna-, erősítőrendszerek, kaputelefonok, elektromos kapumozgató rendszerek, sőt fedezetet jelent a liftek rongálására és a vandalizmus okozta károkra is.
Ha a társasház az épület felújítását tervezi, akkor javasolt a szükséges építőanyagok, eszközök, berendezések biztosítási védelméről külön gondoskodni, erre szintén van lehetőség a közös biztosítás keretében” – mondta a szakértő.
