Értelemszerűen nem csupán a különböző régiók földrajzi fekvése, hanem a történelmi évszázadok hatásai is jelentős mértékben befolyásolták a ma jellegzetesnek tartott ételek kialakulását.

A szárazföldi (Magyarországhoz közel eső, sőt egykor részben hozzánk tartozó) területek gasztronómiájában leginkább az osztrák és a magyar konyha hagyott mély nyomokat.

 A délebbi, tengerparti tájakra pedig, egyrészt az ottomán kultúra, másrészt a meditterán országok konyhaművészei gyakoroltak jelentős hatást. Nem is beszélhetünk így horvát konyháról, hanem külön-külön érdemes felfedezni a régiók, Szlavónia, Dalmácia és Isztria konyhaművészetét.

Aki a hazai töltött káposztához hasonlót szeretne enni, az a "sarma"-t válassza az étlapról. Szlavóniában - osztrák, német hatásra - fantasztikusan finom kolbászokat, virsliféléket lehet találni nagy választékban.

Igazi helyi különlegesség a "kulen", a csípős kolbászka. Zágráb környékén a mi rétesünkhöz hasonló a "strukli", amit sajttal, vagy almával töltenek meg.

Az Isztriai félszigeten és Dalmáciában a mediterrán konyha dívik, sok olívaolajjal. Feltétlenül kóstolják meg a "prsuf"-ot, a szárított, nyers sonkát, amit ugyanúgy hajszálvékonyra szeletelnek, mint az olasz prosciuto-t. 

A húsfélék közül a bárányt, a kecskét és a sertéshúst készítik nagy változatossággal. (A vegetáriánusok bajban lehetnek Horvátországban.) A tengerparti részeken és a szigeteken a tengeri élőlények - a halaktól, a rákokon át a kagylókig - mindenféle, finomabbnál, finomabb változatokban készülnek.

S természetesen Dél-Dalmáciában már megjelenik az étlapokon - ottomán hatásra - a "cevapcici" és a "raznijci" (kebab).

A sajtok kedvelőinek kétféle különlegességet is ajánlunk megkóstolni. Az egyik a "svejzi sir" lágy, friss, fehér sajt, amit kis zacskókban árulnak a piacon. Sózva, borsozva salátával a legfinomabb. A másik a Pag szigetéről származó juhsajt, a "paski", ami a legismertebb szárított sajt.

A desszertek vonatkozásában a legnagyobb a stílusok keveredése. A krémes habos süteményektől (osztrák-magyar hatás) a mézzel és mandulával készített keleti édességekig bőséges a kínálat. Azonban a "rozsota" (tojásból, tejből és karamellből készül) és a "fritula" (mazsolás likőrös kelt tésztából készült gombócok, forró olajban kisütve) Dalmácia igazi specialitásai.

Az étkezés végén Horvátországban is a kávé a divat. Az éttermekben, kávéházakban már jobbára ott a kávéfőző gép, ám otthon a horvátok még mindig török kávét isznak szívesen. A jól ismert kávékülönlegességek mellett érdemes megkóstolni a dalmátok specialitását a "kava sa slagom"-ot, amit friss tejszínnel készítenek.

A dalmát borok már az ókorban is ismertek voltak, számtalan finom fehér és vörös bort kóstolhatunk meg, jónéhány csak az Isztrián, vagy Dalmácia dombjain termő szőlőkből készül. Különlegesség a "prosek", az édes likőrbor, mely kitűnően illik a keleti csemegékhez.

Jó utat, jó étvágyat kívánunk Horvátországban is!