Az orvosok már régóta megfigyelték, hogy bizonyos betegségek egyes évszakokban sokkal gyakrabban lépnek fel, illetve térnek vissza. Ilyenek például a gyomorfekély, a székrekedés és a bélgyulladások.
Hogy ennek pontosan mi lehet az oka, azt pontosan nem tudjuk megmagyarázni. Talán részben hozzájárulhat:
● az ősszel fokozódó stressz
● a másfajta és kicsit nehezebb ételek fogyasztása
● a kevesebb mozgás.
A tünetek skálája igen széles, nem feltétlenül kell mindenkinél minden megjelenjen. Fontos tudni azonban, hogy ha nem történik életmódbeli korrekció vagy kezelés természetes szerekkel, esetleg gyógyszerekkel, akkor az enyhébb panaszok egyre gyakoribbá, komplexebbé és intenzívebbé válhatnak.
A gyomor- és nyelőcső-érintettség tünetei:
● égés, metsző fájdalom a nyelőcsőben és gyomorszájban
● savas felböfögés,
● éjjel szúró – akár infarktust is utánzó erősségű és karba, hátba is kisugárzó – fájdalom,
● göcsök a felhasban,
● teltségérzet,
● lassan ürülő gyomor,
● reggel vagy éhgyomorra émelygés, hányinger, akár savas, epés hányás,
● tompa, szinte állandó fájdalom a felhasban,
● a nyelv főleg elöl és középen lepedékes,
● többnyire székrekedés.
A patkóbél és vékonybél érintettség tünetei:
● görcsös vagy tompa, diffúz fájdalom a felhasban és a köldök körül,
● égés és erősödő fájdalom az evést követő 1-2 óra múlva,
● erős puffadás, akár 3-4 hónapos terhességet is utánzó nagy has,
● intenzív bélgázképződés és bűzös szelek távozása – az erjedés vagy rothadás következtében,
● a széklet igen változatos – lehet hígabb, rosszul emésztett, formálatlan, pépes és akár vízszerűen folyós is, vagy székrekedéses, nem ritka, hogy ezek pár naponta váltják egymást,
● fekélyes gyulladás (Morbus Crohn) esetén véres és nyákos, híg vagy akár vízszerű széklet; ha a széklet szurokfekete, akkor a vérzés magasabb szakaszon - például gyomor, patkóbél, éhbél - található,
● székelést követően a beteg nem érez megkönnyebbülést, olyan, mintha nem ürül volna ki a bél, gyakori eredménytelen székelési inger is fennállhat,
● a nyelv középen és hátul lepedékes, néha sárgás is a lepedék – ez már epe- és májérintettség jele is lehet.
A vastagbél érintettség tünetei:
● görcsös vagy tompa, diffúz fájdalom a has főleg jobb és bal oldalán, illetve a bordaívek alatt és a jobb, illetve bal csípőlapát tájékán,
● erős puffadás – főleg az alhasban,
● a széklet igen változatos – hígabb vagy székrekedéses, esetleg váltakozó,
● fekélyes gyulladás (colitis ulcerosa) esetén véres és nyákos, híg vagy akár vízszerű széklet is előfordul, de a vérzés normálisan formált székleten is megjelenhet nyák kíséretében.
Jó tudni! Ha friss piros vércsík jelenik meg a székleten, akkor az a vastagbél alsó szakaszából ered. ennek oka lehet külső vagy belső aranyér, fistula, nyálkahártya berepedés, daganat, gyulladás, polip és ritkán diverticulum gyulladása is. Véres széklet esetén azonnal orvoshoz kell fordulni és ki kell deríteni, hogy mi a pontos ok.
Ha már egyértelmű, hogy mi a panaszok oka, akkor sokkal könnyebb a kezelés is. Ehhez szükség lehet hasi ultrahangra, székletvizsgálatra, ételintolerancia-tesztre, emésztettség-vizsgálatra, esetleg tükrözésre és CT-re is.
Elengedhetetlen a célzott diéta. Az egyes problémák esetén némi eltérés lehet az étkezésben, általánosságban azonban a legfontosabb alapszabályok:
● rendszeres étkezések: egyszerre keveset és alaposan megrágva szabad csak enni
● fűszer- és zsírszegény étrend: a csípős ételek irritálják a gyomor- és bélfalat, a zsíros, fehérjében nagyon gazdag pedig nehezen emészthető
● édességek kerülése: irritálják a gyomorfalat, és erősen puffasztanak
● kávézás és alkoholok teljes elhagyása: erősen marják az érzékeny nyálkahártyát
● fogyaszthatunk kúraszerűen gyógyteákat is, például kamilla, cickafark, orbáncfű, körömvirág keverékét. Figyelem!A kamilla hashajtó, és van, akinek ég tőle a gyomra. Az, akinek eleve sok a sava, ne keverjen borsmentát a teájába, mert az fokozza a savtermelést.
Nagyon fontos a bélbaktériumok vizsgálata, és a célzott probiotikumokkal történő rendezés is. A helytelen étkezés, a sok élvezeti szer, sokféle gyógyszer jelentősen roncsolhatja a velünk élő baktériumok egyensúlyát. Ez önmagában is képes tartósan emésztési zavart, puffadást, székleteltéréseket előidézni. A velünk élő normális baktériumok analízise ma már a hazai betegek számára is elérhető.
Szükség szerint enzimeket is ajánlott szedni, ehhez számos termék kapható a patikákban. Enzimekben gazdag ételekkel is javíthatjuk az emésztést.
A székletrendezéshez elsősorban rostokat - például indiai utifűmag-őrleményt, lenmagot, zabpelyhet - ajánlott fogyasztani. Szenna, szűztea és kutyabenge tartalmú szereket 1-2 napnál tovább senki ne használjon, mert ezek kálium- és magnéziumveszést idéznek elő, és tovább gyengítik a bélfali izmokat, károsíthatják a bélnyálkahártyát.
Ha ezek a tanácsok nem eredményeznek elég hatást, akkor esetleg gyógyszer szedése is szükséges lehet 1-2 hónapig. Ilyenkor elsősorban savkötőket, savtermelést és -kiválasztást csökkentőket ad az orvos. Fontos tudni azonban, hogy ezek 3 hónapon túl történő szedése függőséget és az emésztés további gyengülését idézi elő. (Forrás: balaicza.hu)
